Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)

Székely János: Új tanítás hatalommal

94

hatalmad nem volna, ha onnan felülről nem kaptad volna"; Hóm 13,1: "Nincs hatalom csak Istentől". Ez természetesen nem jelenti, hogy a lehető legjobbak az intézkedéseik, csak azt,hogy Isten a hivők javára képes fordi- tani a zokat./

Az evangéliumokban ezért van olyan erőteljes hangzása a lia ta lom szónak /pl. "Tudjátok mes, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására" Kk 2, 10; vö. 7.V./; Istenhez való egyedülálló közelségre, Isnt enségére utal. "En kaptam minden hatalmat égen és földön, menjetek tehát..." Alt 28,18k - isteni parancs/. A keresztény közösség tőle részesül hatalomban /Jn 1,12/ és szabadságban, de nem önkényeskedésre kapta a hatalmat, számot kell adnia majd. róla /1.1 íc 13,34; 1 Kor 6,12;

0.9/. /Az 1 Kor 11,1Û valószinüleg a fátyol es a hatalom arám szavak hasonló hangzása alapján érvel. Az "angyalokra való tekintettel" pedig arra utalhat, hogy az angyalok is eltakarják magukat szárnyukkal Isten előtt./

A rabbik tudnak arról, hogy "van tanitáa a másik szájából, és van a mindenhatóság szájából" /Pesikt.

126 a/. Jézus egy az Atyával, s ezért a Mindenható szájából tanit, és amit mond, meg is valósul, szavának hatalma van. ha mi is ilyen szoros egységre jutnánk Istenünkkel, akkor nekünk is adna hatalmat minden sátáni dolog fölött, s szavunk sziveket formálna.

CSODÁLKOZIK

A csodálkozás leírásával zárul a csodatörténet. Megesik ez az Ószövetségben is /Tób 11,16 ; Jud 10-23; Jób 42,11 L-ÍX/, de az újszövetségben lesz nagyon gyakori.

Az. Os zövets ég be n még több félelem vegyül bele, de ez később csökken. A szó a nézd! / r; ti / igealakból alakult ki. Ahol használják, általában egy elfogadott tételből indulnak ki, s az ettől eltérő jelenségen csodálkoznak /Préd 5,7: "Ha látod, hogy elnyomják a szegényeket és semmibe veszik a törvényt és az igazságot, ne csodál- kozzrajta." Ez igy szokott lenni./ Ezért tartják a csodálkozást a filozófia kezdetének /Platón Theait 155 d/, hisz ott kezdődik a gondolkodás, ahol az ember a hallott közvéleményt megkérdőjelezi, mert észreveszi, hogy a valóság más. Ahol rácsodálkozik a jelenségekre, mert nem tartja őket magától értetődőknek.