Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Anthony Bloom: Élő imádság

köztársaságpárti katonát és le akarták őket lőni: a tábornok akarata ellenére kénytelen volt beleegyezni, de előbb ragaszkodott ahhoz, hogy olvassák fel hangosan az Ur imádságát, és amikor az olvasásban azokhoz a szavakhoz értek, hogy "bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek", megértették a tábornokot, sirva fakadtak és elengedték a foglyokat. Nem sokkal később, 1794-ben, d’Elbée tábornokot köztársaságpártiak lőtték agyon.

A francia jezsuita iró, Jean Daniélou Írja a "Szent Pogá- nyokban", hogy a szenvedés teremti meg az igaz és a bűnös ember közötti kapcsolatot, az igaz elviseli a bűnös által rá- rőtt szenvedést. Ha ez a kapcsolat nem állna fenn, a bűnösök és igazak elszakadnának egymástól, és olyan párhuzamos egyeneseken mozognának, amelyek soha nem találkoznak.

Ebben az esetben pedig az igaznak nem lenne semmilyen hatalma a bűnös fölött, mert nem lehet köze ahhoz, amivel nem találkozik.

Az Ur imádsága

Az Ur imádsága, jóllehet nagyon egyszerű, állandóan használt ima, mégis nehéz, és sok problémát vet fel; az egyetlen,ame- lyet az Ur adott, mégis, az Apostolok Cselekedeteit olvasva nem találunk senkit, aki használta volna, pedig Szent Lukácsnak az imádságot bemutató szavai után mást várnánk: "Uram, taníts minket imádkozni, miképpen János is tanította az ő tanítványait" (Lk. 11,1). Nem említették, ez nem jelenti azonban azt, hogy nem használták. Bizonyos szempontból az Ur imádsága nem kizárólag ima, hanem egész életmód, mely ima formájában jut kifejezésre: a léleknek a rabságból a szabadságba való fokozatos felemelkedésének a képe. Az imádság meglepő pontossággal van felépítve. Amikor egy kő a tóba esik, megfigyelhetjük a beesési ponttól a part felé tovaterjedő fodrozódást,vagy ellenkezőleg, a partról kiindulva kísérhetjük figyelemmel a mozgást a beesési pontig; ugyanígy az Ur imádságát is elemezhetjük akár az első, akár az utolsó szóból kiindulva. Sok87