Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Anthony Bloom: Élő imádság

vállalták halált hozó szenvedését, végigjárták Vele együtt a kereszt útját; de nem utasíthatták vissza, nem fordulhattak szembe a Krisztust keresztrefeszitő tömeggel, mert e kereszthalál Krisztus akarata szerint történt.

Tiltakozhatunk egy embertársunk szenvedése vagy halála ellen, ha ő maga is, helyesen vagy helytelenül, fellázad ellene, vagy pedig ha egyszerűen nem osztozunk a szenvedéssel és a halállal szemben tanúsított szándékában és magatartásában; de akkor iránta érzett szeretetünk tökéletlen marad, elválaszt tőle. Hasonló lesz Péter szeretetéhez, aki a Jeruzsálem felé vezető utón, amikor Krisztus megjövendölte tanítványainak közelgő halálát, "magához vonván őt, kezdte dorgálni", Krisztus azonban igy válaszolt: "Távozz tőlem Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra" (Mk. 8; 32-33). El tudjuk képzelni, hogy a Krisztus baloldalán fel- feszitett lator felesége éppúgy tiltakozott férje halála ellen,mint ő maga; ebben az értelemben teljes közösségben voltak, viszont helytelen magatartásban osztoztak.

Ha Krisztus szenvedésében, megfeszítésében, halálában osztozni akarunk, Hozzá hasonló lelkülettel maradéktalanul el kell fogadnunk ezeket a tényeket. Szabad akarattal együtt kell szenvednünk a gyötrődő emberrel, hangtalanul állva Krisztus csendességében, melyet csak néhány súlyos szó tör meg, a valóságos közösség csendességében; nem szánalom, hanem az együttérzés csendjében, amely által teljes egységbe növünk a szeretett emberrel és nincs többé "én” és "ő", hanem egy élet és egy halál.

A történelem számos eseményt jegyzett fel, amikor az emberek tanúi voltak az üldözésnek és mégsem féltek, hanem tiltakozás nélkül közösséget vállaltak a szenvedővel; Szófia például mindhárom leánya, Hit, Remény és Szeretet halálának tanúja volt és bátorította őket a halálra, sokan a mártírok közül pedig segítettek egymásnak, de sohasem fordultak szembe az üldözőkkel. A mártír lelkének legmélyét világítja meg a következő pár példa. Az első a mártirság szellemének lényegét, leg84