Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Anthony Bloom: Élő imádság

alapvetőbb vonását fejezi ki: a szeretet szellemét, melyet sem- milyen szenvedés vagy igazságtalanság nem győzhet le. Egy egészen fiatal paptői, aki összetört emberként szabadult bör­tönéből, megkérdezték, hogy mi maradt meg benne, és ő igy válaszolt: "Semmi sem maradt, mindent kiégettek belőlem, csak a szeretet él bennem tovább." Ez a helyes magatartás a szen­vedéssel szemben, és aki ennek az embernek a tragédiájában osztozik, annak osztoznia kell rendithetetlen szeretetében is. A második példa egy Buchenwaldből visszatért emberről szól, aki a szenvedése felől kérdezőknek azt válaszolta, hogy az nem hasonlítható ahhoz a végtelen szánalomhoz, amit a sze­rencsétlen, elembertelenedett fiatal német katonák fölött érzett; állandóan háborgott a lelke, ha lelkiállapotukra gondolt. Négy évet töltött a táborban, mégsem önmagáért aggódott, nem azo­kért gyötrődött, akik szenvedtek és tömegével haltak meg kö­rülötte, hanem az üldözők lelkiállapota miatt. A szenvedők Krisztushoz tartoztak, a kegyetlenkedők pedig nem. Harmadik példaként álljon itt egy zsidó fogoly imádsága, melyet a koncentrációs táborban irt: "Békesség minden rosszakaratú embernek! Legyen már vé­ge minden bosszuállásnak, mindenféle büntetés és megtorlás követelésének __A bűn már minden emberi értelemmel fölfog­ható mértéket fölülmúlt. Túl sokan vannak a mártírok, , // ...Mégis, ne a Te igazságod mércéje szerint mérd az O szen­vedéseiket, Uram, ne ródd e szenvedéseket a kínzók terhére, ne követelj majd tőlük borzasztó számadást. Másféleképpen fi­zesd vissza nekik. A gyilkosok, az árulók, a besúgók, és min­den rosszakaratú ember mentségére vedd számításba az áldo­zatok lelki erejét, alázatát, nemes méltóságát, állandó belső küzdelmüket és legyőzhetetlen reménykedésüket, a könnyek kö­zött is bizakodó mosolyt, szeretetüket, puszta, összetört szi­vüket, amely még a halál pillanatában is reménységgel telt meg, igen, még a legnagyobb gyengeség pillanatában is... Jus­son el mindez Te eléd, Uram, a bűnök bocsánatára, az igaz­ságosság győzelmének váltságdíjaként, csak a jót vedd számi­85

Next

/
Thumbnails
Contents