Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Beran Ferenc: Az ember erkölcsi alapmagatartása
2.2. A bibliai szemlélet Az O - és ÚjszövetségiSzentirás sugalmazott szerzői behatóan foglalkoztak az ember erkölcsi magatartásával és tulajdonságaival, hiszen saját magunknak is - mint Isten által lefoglalt embereknek - az egész életünk és minden cselekedetünk ebből, a megélt Isten-kapcsolatból forrásozott. Ebben a szellemben üdvözölték, és ítélték meg az egyes ember vagy az egész nép tetteit, mert bennük az egyes cselekedetek mögötti hitet vagy hitetlen magatartást látták. Az Ószövetségben a tökéletes ember nem az, aki önerejéből próbál tökéletes lenni, hanem az, aki "Istennel jár” (Ter. 5, 22.24; 5,9), aki engedelmeskedik Isten akaratának. A helytelen alapvető magatartás, a bűn, pedig a más "isteneknek” való hódolat (M. Törv. 6, 14), hűtlenség a szövetséghez, s letérés az Ur útjáról (Kir. 32, 8). "De ez az odasimulás az isteni parancshoz, amely az erény lényege, s amelyet a Biblia legtöbbször igazságosságnak nevez, nem csupán az Isten által előirt tettek megvalósításából áll; ezeknek a tetteknek azt a tanulékonyságot és hűséget kell kinyilvánítaniuk, amelyek a szívből jönnek, s amelyek szeretet kifejezései” (5). Erről a hűségről és a cselekdetekben megnyilvánuló Isten iránti érzékenységről, alapmagatartásról tanúskodnak az Ószövetség nagyjai: a pátriárkák, királyok és próféták. A teljes igazság, a beteljesedés a Fiúban, Jézus Krisztusban jött el. Benne az Isten feltárult az emberiség előtt. O az. aki teljes igénnyel lép fel az emberrel szemben, aki elvárja, hogy teljes személyiségünket neki ajánljuk fel, hogy O is meg tudjon minket ajándékozni mindent felülmúló szeretetével, isteni létének gazdagságával. (Jn. 17, 23). Követőire nézve pedig megvalósul a próféta jövendőiére: "Bensejukbe irom törvényeimet, és a szivükbe irom. Én az Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek" (íz. 31,33). Lényük legmélyét, alapmagatartásukat átjárja a Szentlélek Isten kegyelme, s az egyes cselekedetek pedig ebből a kegyelemmel átjárt alapmagatartásból fakadnak. Ahogy Pál apostol mondja "élek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem" (Gál. 2, 20). 374