Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Beran Ferenc: Az ember erkölcsi alapmagatartása

Az O és Újszövetségi Szentirás sugalmazott szerzői a pogány népek etikusaihoz hasonlóan rendezik az alapmcgatartást meghatározó erényeket. A vétkekre jellemző, hogy megosztják az embert, és néha egymással is ellentétesek, az erényekre pedig jellemző, hogy kiegészítik egymást, hiszen egységes belső alapállásból fakadnak.

2. 3 Az erkölcsi alapmagatartás értékelése az I-XIX. szd. -ig

A keresztény teológia a kinyilatkoztatás alapján, de a nagy görög gondolkodók eredményeit is figyelembevéve is foglalkozott az emberi alapmagatartással. A kinyilatkoztatott Isten e- gyetlensége alapján az erények egységesithetővé váltak, hiszen az erények lényegében az Isten szeretetéből történő megszólítására adott személyes válasz alapmagatartását fejezik ki. A fő bűnök pedig az Isten személyes szeretetének az elutasítását jelentik.

Már Szt. Ágoston meghatározza a keresztény erények alaptörvényét. Nála a főerények már nem csak értéket jelentenek, hanem az Isten-szeretet eszközének és utjának felelnek meg, a teljes erény pedig az igazi szeretet.

Az egységes látásmód mellett, az alapmagatartást jellemző főerényekkel és főbűnökkel is foglalkoztak az egyházatyák- Szt. Ambrus, Alexandriai Filónhozkapcsolódva, az okosságról, a mértéktartásról, a bátorságról és az igazságosságról beszél mint főerényekről. Euagriosz Pontikosz óta pedig nyolc főbűnt tartanak számon (falánkság, paráznaság, kapzsiság, szomorúság, harag, fásultság, hiúság és a gőg). Végül Nagy Szt. Ger- gely egy használható alapbün-katalógust állított össze. Itt a főbűnök: a gőg, fösvénység, irigység, mértéktelenség, harag, restség, és a paráznaság. A gőgöt mint sajátos bűnt vette figyelembe, amely mint a bűnök végső forrása, a bűn elmélyülését jelenti.

375