Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg
ben megtalálhatók, ugyanis teljességgel tökéletesnek mondjuk, amint a Filozófus és a Commentator a Metaph. 5-ben (13) mondják: minden dolognál kitünőbb módon birtokolja ugyanis azokat, mivel benne minden egy, mig más létezőkben különbözőségek mutatkoznak. S ez azért van, mivel mindeme tökéletességek kijárnak neki saját egy-szerU léte szerint; mint amikor valaki egyetlen minőség által képes lenne megvalósítani az összes minőség tevékenységeit, s ily módon egyetlen minőségben minden minőséget magáénak mondhatna. Isten magában a létében rendelkezik minden tökéletességgel. b) Második helyen a teremtett szellemi lényekben találkozhatunk a lényeggel, melyekben más a lét, mint önmaguknak a lényege, jóllehet a lényeg materia nélküli; következésképpen ezeknek a léte nem abszolút, hanem részesedik a létből, lehatárolt és véges - tekintettel a befogadó természet felvevőképességére. De ezek természete vagy mibenléte abszolút, s nem valamilyen matériába van befogadva. S ezért szerepel a "De Causis" c. könyvben, hogy a szellemi létezők fölülről nézve végesek, alulról tekintve viszont végtelenek: annyiban végesek, amennyiben létük függ attól . amitől kapják, de nem végesek a- lulről tekintve, mivel formáik nincsenek lehatárolva az őketbefogadó valamiféle materia felvevőképessége szerint; az ilyen substantiá-kban nem létezik individuumok sokasága egy fajban, amint azt mondottuk, hacsak nem az emberi lélekben, azon test miatt, mellyel egységesül. Jóllehet a lélek individuációja esetlegesen függ a testtől, kezdetét tekintve, mivel nem tudja megszerezni az önálló létet, hacsak nem a testben, melynek az aktusa; de ebből nem következik, hogy megszűnik az indi- viduáciő, miután a test elpusztult; hiszen abszolút léte van, melyből részesült egyéni léte is, amikor bizonyos testnek a formája lett, s ez a lét mindig megmarad egyéninek. S ezért mondja Avicenna, hogy a lelkek egyediesülése és megsokszorozódása függ a testtől, amennyiben annak princípiuma, de nem függ a lélek végességének szempontjából a testtől. S mivel e- zekben a létezőkben a mibenlét nem azonos a léttel, ezért az állítható róla:, s ezért találunk ezekben "nem"-et, fajt és megkülönböztető jegyet, jóllehet ezek sajátos különbözőségei rejtve 314
