Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg
3. Ily módon tehát e substantiá-k, jóllehet materia nélküli formákként tekintendők, s hiányzik belőlük a tökéletes egyszerűség, ugyanakkor nem is tiszta aktusok, hanem potenciával kevert aktusok; ez a következőképpen válik nyilvánvalóvá: mindaz ugyanis, ami nem a lényeg vagy a mibenlét fogalmából fakad, az "kivülről” járul hozzá a dologhoz és a lényeggel e- gyütt alkot egy összetételt; mivel egyetlen lényeg sem érthető meg lényegi összetevő részeinek ismerete nélkül, hiszen azok alkotják. Viszont minden lényeg vagy mibenlét megérthető anélkül, hogy valamit is tudnánk tényszerű létezéséről: megérthetem, hogy mi az ember vagy főnixmadár, anélkül, hogy tudnám: vajon a természetben tényszerűen léteznek-e ezek a dolgok vagy sem. Tehát világos, hogy a lét más, mint a lényeg vagy a mibenlét, leszámítva azt az egy esetet, amikor valaminek a mibenléte nem más, mint a saját léte, és ez a dolog csak az "egy" és az "első" lehet, mivel lehetetlen az, hogy valami megsokszorozódjék, hacsak nem ez úgy történik, hogy valamilyen különböztető jegyet adunk hozzá, amiként megsokszorozódik a "nem" természete a fajokban; vagy úgy, hogy a formát befogadja a különböző materia, amint ez megtörténik abban az esetben, amikor megsokszorozódik a faj természete a különböző egyedekben, vagy akkor, amikor az egyik az ab- szolutum, mig a másik az, ami az abszolutumotbefogadjavagy amint a festéktől elválasztott, önmagában vett szin épp az elválasztottság mozzanata által különbözik attól a színtől, ami nincs elválasztva a festéktől. Ha pedig tételeznénk egy bizonyos olyan dolgot, amely csak pusztán lét, abban az értelemben, hogy "ipsum esse subsistens", ez a lét nem fogadná be a megkülönböztető jegy hozzáadását, mivel igy már nem lenne csak lét, hanem lét és ezen kivül még valamiféle forma: de sokkal kevésbé fogadná be a materia hozzáadását, mivel igy már nem szubzisztálő, hanem egyszerűen csak materiális lét lenne. Ebből pedig az következik, hogy egy olyan dolog ami saját létével azonos, csak egy lehet; ebből viszont az kell, hogy következzék, hogy bármilyen más dologban, ami rajta kivül esik, más a saját lét, más a mibenlét vagy a természet vagy akár a forma. Ezért a tisztán szellemi létezőkben szükséges, hogy a formán "kivül" legyen a lét; s ezért mondtuk azt, hogy a szellemi létezést forma és lét együtt jellemzi. 310
