Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg

tői, ami az első és színtiszta aktus. Ezért azok a formák, melyek legközelebb állnak az első princípiumhoz, azok lényegük szerint materia nélkül szubzisztálő formák. A forma ugyanis teljes "nem"-fogalma szerint, nem szorul rá a matériára, amint ezt már mondottuk, - és ilyen jellegű tiszta formák a pusztán szellemi lények (v. ö. angyalok): és épp ezért nem szükséges, hogy ezeknek a létezőknek a mibenléte vagy lénye- gisége más legyen, mint maga a forma.

2. Abban különbözik tehát az összetett és egyszerű substantia lényege egymástól, hogy az összetett substantia lényege’ nem csak formából és nem csak matériából áll, hanem mind a formát mind a matériát magába foglalja, az egyszerű substantia lényege viszont csak a forma. S ebből két másik különbözőség is adódik. Az egyik az, hogy az összetett substantia lényegét meg lehet jelölni úgy is mint egészt, de úgy is mint részt, ami az anyagi megjellegzettség mértéke szerint történik, ahogy azt már mondottuk; ezért nem akármilyen módon állítjuk az összetett dolog lényegét magáról az összetett dologról: nem lehet ugyanis azt mondani, hogy az ember nem más, mint a saját mibenléte. Az egyszerű (nem-összetett) dolog lényege azonban, mely a saját formájával azonos, nem fejezhető ki másképp, csak úgy, mint valamiféle egész, mivel semmit sem birtokol a formáján kivül, ami t. i. azt a formát befogadhatná. S ekképpen akármilyen módon fogjuk is fel az egyszerű substantia lényegét, ezt állítjuk róla; ezért mondja Avicenna (7), hogy az egyszerű substantia mibenléte maga is egyszerű (nem-összetett), mivel nem rendelkezik mással, ami befogadhatná. A második különbözőség abból adódik, hogy mivel az összetett dolgok lényegei abból, hogy befogadja őket a megjel- legzett anyag, feloszthatóságuk szerint megsokszorozódnak, és ezért megeshet, hogy egyes dolgok a faj szempontjából megegyeznek, de numerikusán különböznek egymástól. Viszont mo- vel az egyszerű létezők lényege nincs a matériába foglalva, ezért ott nem lehet szó ilyen megsokszorozódásról, s ezért nem szükséges, hogy ezen létezők esetében egy fajnak több in- dividiuma legyen, hanem amennyi az egyed, annyi legyen a faj is, amint Avicenna (8) ezt kifejezetten mondja.

309