Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg
hogy: élőlényből és értei me sségből áll, amint ezt más összefüggésben helyesen mondhatjuk, t. i. hogy az ember testből és lélekből áll. Ugyanis testből és lélekből állónak mondjuk az embert, mint ami két "dolog”-ből bizonyos "harmadik"- ként áll elő, ami viszont a két összetevő elem közül az egyikkel sem azonos. Az ember ugyanis sem nem csak test, sem nem csak lélek. De ha az emberről valamilyen módon azt állítanánk, hogy élőlényből és értelmességből áll, ez nem olyan lenne, mint egy két dologból előálló harmadik dolog, hanem olyan lenne, mint egy harmadik intellectus, ami az előző két intellectus-ból jött létre. Az animális intellectus ugyanis a speciális forma meghatározása nélkül fejezi ki a dolog természetét, mégpedig azzal, hogy materiális mozzanatot hordoz a végső tökéletesség szempontjából. Ennek a racionális differenciának intellectusa pedig a speciális forma meghatározásából áll; ebből a két intellectus-bői áll össze a faj vagy a meghatározás intellectusa. S igy, miként egy részekből álló dolgot nem illet meg állitmányként összetevőinek egyike sem, úgy az intellectus-nak sem jár ki azon intellectus-ok állítása, melyekből ösz- szetevődik: nem mondjuk ugyanis azt, hogy a meghatározás (definitio) azonos a "nem"-mel (genus), vagy a megkülönböztető jeggyel (differentia). Jóllehet a "nem" a faj egész lényegét kifejezi, mégsem szükséges, hogy a különböző fajoknak, melyeknek ugyanaz a nemük, ugyanazon lényegük is legyen, mivel a "nem" egysége a "nem" meghatározatlanságából és meg-nem-különböztetettsé- géből származik, nem úgy, hogy az, amit a "nem" jelöl, az egyben egy természetet is jelent, ami a számbelileg különböző fajokban megsokszorozódik és amelyekhez hozzájárul egy másik dolog, ami az őt meghatározó megkülönböztető jegy lesz, amint a forma meghatározza a numerikusán egy-nek tekinthető matériát; hanem, mivel a "nem" valamiképpen mindig is kifejez valamilyen formát, jóllehet nem határozottan ezt vagy a- mazt (t. i. formát), amit viszont meghatározottan a megkülönböztető jegy fejez ki, ami nem más, mint az, amit nem-meghatározott formában már a genus megjelölt. S ezért mondja helyesen a Commentator a Metaph. 12-ben, hogy a materia prima "egy", mivel nincs semmiféle formája, a genus viszont 300
