Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg

(differentia) mindazt kifejezi, ami a fajban fellelhető és igy nem csupán a formát jelenti; a definíció viszont az egészet és a fajt is magába foglalja. De különböző módon: mert a "nem" úgy jelenti az egészet, mint egy bizonyos azt meghatározó elnevezés, ami t. i. materiális mozzanat a dologban, mégpedig a saját formájának a lehatárolása nélkül; innét van az, hogy a nem (genus) úgy tekinthető, mint ami a matériából vétetik, jóllehet maga nem materia. Ebből pedig nyilvánvaló az is, hogy "test”-nek azt mondjuk ami olyan tökéletességgel rendelkezik, hogy meg lehet benne jelölni a három dimenziót: ez a tökéletesség pedig materiális jellegű és képes további tökéletességek befogadására, A differentia tulajdonképpen ennek fordítottja, és: olyan lehatárolásnak tekinthető, melyet a már meghatározott formából veszünk, eltekintve attól, amikor az elsődleges értelem (intellectus primus) határolja le a matériát, s ez nyilvánvaló akkor, amikor azt mondjuk, hogy valami "éltetett" (animatum), t.i. az aminek lelke van, s nem határozzuk meg,hogy mi az, vajon test-e vagy valami más. Ezért mondja Avicenna

(4), hogy a "nem" nincs a differentiában úgy, mint az ő es- sentiá-jának része, hanem csak úgy mint a mibenlétén (quiddi- tas ) vagy essentiáján kívül létező; miként a szenvedélyek (passiones) hordozó alanya is az intellectus: ezért a "nem" lényege szerint nézve nem lehet állítmánya a differenciának, amint ezt Arisztotelész állítja a De Anima 3-ban és a Topica 4-ben, hanem a "nem"-et csak mint szubjektumot állíthatjuk a szenvedélyről. A definíció vagy a faj azonban mindkettőt tartalmazza, t.i. a meghatározott matériát (materia determinata), amit a genus neve jelöl és a meghatározott formát, amit viszont a differencia neve fejez ki.

Ebből nyilvánvaló az is, hogy a "nem" a faj és a differencia miért állnak viszonyban a matériával, a formával, és az összetettséggel a természetben (natura), jóllehet nem azonosak velük: mivel a "nem" (genus) nem materia, hanem a matériából vétetik, mint az egészet megjelölő mozzanat, a differencia sem forma, hanem a formából vétetik, mint ami az egészet megjellegzi s ezért mondhatjuk helyesen, hogy az ember értelmes élőlény (animal rationale) és nem azt mondjuk ,

299