Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg
(differentia constitutiva) által történik, s ez viszont a dolog formájából következik. Ez a meghatározottság, ami a nem (genus) szempontjából nézve a fajban van, nem olyasvalami által van meg a faj lényegében, ami semmiképpen nincs meg a nem (genus) lényegében; sőt inkább azt kell mondanunk, hogy ami megvan a fajban, az megvan a nemben is, de nem-meghatározott módon. Ha ugyanis az állat (mint élőlény) általában nem lenne ugyanaz mint az ember, hanem csupán egy része lenne az embernek, akkor nem sorolhatnánk be az embert általában az állatok (élőlények) nem (genus)-fogalom szerinti osztályába, mivel egyetlen integrális részt sem lehet ( a kiterjesztés értelmében) teljesen az egészről állitani. Hogy ez miképpen történik, azt láthatjuk abból, ha a testet (corpus) úgy nézzük, mint egy állat (élőlény) részét és mint nemet (genus): nem lehet ugyanis azt mondani, hogy oly módon nem, amilyen módon integrális rész. Ezt az elnevezést tehát, hogy "test" - több szinten lehet megragadni: annyiban ugyanis, amennyiben egy substantia állitmányát képezi - testnek mondjuk azért, mert olyan természete van, hogy fellelhető benne három dimenzió; az emlitett három dimenzió képezi a "testet, ami nembeli hovatartozandősága szerint mennyiség. Megesik pedig a dolgokban, hogy ami egy tökéletességet birtokol, az későbbi tökéletességek birtoklására is törekszik, amint nyilvánvaló ez az ember esetében: szenzitiv (érzéki) természettel rendelkezik és később az intellektuális (szellemi) természetet is birtokolja. Hasonlóképpen, ahhoz a tökéletességhez is, - a- mely rendelkezik azzal a formával, hogy abban meg lehessen jelölni három dimenziót, - hozzá lehet kapcsolni más lét-tökéletességet is, mint például az életet, vagy más effélét. Ez a név tehát, hogy "test", jelenthet olyan dolgot, melynek olyan formája van, amiből majd következik az, hogy benne pontosan három dimenziót különböztethessünk meg, minthogy t. i. abból a formából semmi további tökéletesség már nem származik, hanem éppen valami más "adatik" még hozzá, ami a testnek mint testnek a jelentésén kívül van. Ily módon azt mondhatjuk, hogy a test az élőlény materiális és integrális részét képezi, mivel azonban igy a lélek (anima) azon kivül lesz, amit a test 297
