Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg

az ami hozzájárul, nem ad mindenestül tényleges létet a matériának, hanem csupán ténylegesen egy ilyen vagy olyan létet biztosit neki, amint ezt a járulékok teszik, amint pl. a fehérség tesz ténylegesen fehérré valamit. Innen van az, hogy a- mikor egy ilyen formát nyer valami, nem lehet annak a dolognak teljes, hanem csak valamilyen értelemben vett létrejöttéről beszélni.

5. Nem marad más hátra tehát, mint az, hogy az essentia elnevezés az összetett substantiá-kban azt jelenti, ami matériából és formából áll: ezzel az állásponttal egybecseng Boethius megállapítása a "Praedicamentumok” I. magyarázatában, ahol azt mondja, hogy az "ouszia” összetettséget jelent, az "ouszia" ugyanis ugyanazt jelenti a görögöknél, mint nálunk az essentia, ahogy ezt ugyanő a "De duabus naturis" c. könyvében is vallja. Avicenna pedig azt mondja (2), hogy az összetett substantiá-k mibenléte (quidditas) nem más, mint a materia és a forma összetettsége. A Commentator pedig azt mondja a Metaph. 7-tel kapcsolatban (3): "A natura, amit a fajok nembeli osztályaikban is birtokolnak, valamiféle közvetítő adottság mely a nemek és fajok közt helyezkedik el, és materia-forma összetettséggel bir". Ezt az értelem is alátámasztja, mivel az összetett substantia léte nemcsak a formáé, s nem is csupán a matériáé, hanem magáé az összetételé; az essentia pedig az, ami szerint valamely dolog létezik. Ezért szükséges, hogy az essentia, aminek alapján dolognak nevezzük a létezőt, ne csupán csak forma vagy materia legyen, hanem egyszerre mindkettő, jóllehet az ilyesfajta lét (t. i. az összetett lét) oka sajátos módon csak a forma lehet. Más dolgokban is látjuk, amelyek több lételvből tevődnek össze, hogy azon dolgokat nem csupán egyetlen összetevő lételvük alapján nevezzük meg, hanem annak alapján is, ami összefoglalja mindkettőt. Kiderül ez a különféle étel-izek vizsgálatából: pl. az édesség érzetét a meleg okozza, ami elősegíti a nyálkaképződést, s jóllehet ebben az összefüggésben úgy tűnik, hogy az édesség oka a meleg, az édes ételt mégsem a melegről, hanem az édes ízről nevezzük el, ami mind a melegséget, mind a nyálat magába foglalja.

295