Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg
3. De mivel az egyszerű substantiá-k essentiá-ja homályosabb számunkra, ezért az összetettek essentiá-iből kell kiindulni, hogy a könnyebbek felől elindulva egyszerűbb legyen a tanulás. Az összetett substantiá-kban tehát forma-t és mate- ria-t ismerünk, mint az emberben a lelket és a testet. Nem lehet azonban azt mondani, hogy azok közül csak az egyik essentia. Világos ugyanis, hogy a materia egyedül nem adja valamely dolog essentiá-ját, mivel minden dolog a lényege szerint ismerhető meg, s lényegük szerint soroljuk a dolgokat fajba vagy nembe (genus), a materia viszont nem a megismerés princípiuma; nem is a materia szerint soroljuk be a dolgot valamely nembe (genus), vagy fajba (species), hanem annak alapján, ami által az a dolog aktusban van. Azt sem lehet mondani, hogy csak a forma az összetett substantia essentiá- ja, bármennyire is igyekszenek egyesek ezt állítani. Ezekből ugyanis, amiket most elmondtunk, nyilvánvaló, hogy az essentia az, amit a dolog definito-ja jelent. A természetes substantiá-k (substantiae naturales) definito-ja pedig nemcsak a formát, hanem a matériát is tartalmazza; máskülönben a természetes és a matematikai definíciók nem is különböznének egymástól. Azt sem lehet mondani, hogy a természetes substantia definíciójában csupán az essentia adalékaként helyezzük el a matériát s azt sem, hogy a materia adott naturá-ján vagy essentiá-ján kivül van; mert ez a létmód a járulékok sajátja, melyek az essentiá-t nem tökéletesen birtokolják. Ezért szükséges, hogy az essentia definíciójában benne legyen az a substantia vagy subiectum is, ami "nem"-fogalmukon kivül van. Nyilvánvaló tehát, hogy az essentia a matériát és a formát is tartalmazza. 4. Azt sem lehet mondani, hogy az essentia olyan viszonyulást jelent, ami a materia és a forma között van, vagy valamiféle adalékot fejez ki csupán azokhoz: mivel az ilyen adalék szükségszerűen járulék (accidens) vagy a dologtól idegen mozzanat lenne s igy nem lehetne ezáltal megismerni a dolgot: mindazonáltal ezek mind hozzájárulnak valamely dolog es- sentiá-jához. A forma által ugyanis, ami a materia aktusa, a materia aktuális létezővé lesz s igy válik "valamivé". Ezért 294
