Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg

ugyanis a dolog, hacsak nem definitio-ja és essentia-ja szerint. így mondja a Filozófus a Metaph. 5-ben, hogy minden substantia natura. Úgy látszik, hogy a dolog essentia-ját jelenti az ily módon értelmezett natura, amennyiben a dolog saját tevékenységére vonatkozik, minthogy semmiféle dolog nem nélkülözheti a saját tevékenységét. A quidditas elnevezést pedig abból vesszük, amit a definitio jelent; essentiá-ről azon - ban azért beszélünk, mert általa és abban létezik a dolog.

A II fejezet

1) kimutatja; a substantiá-k essentia-járói valóban lehet beszélni, a járulékokéról pedig csupán "secundum quid".

2) Az egyszerű substantiá-k essentiá-i nemesebbek az ösz- szetett substantiá-k essentiá-inál.

3) Az összetett substantia essentiá-ja sem a forma, sem pedig a materia

4) sem azok közti reláció, és végül nem is valamiféle hozzátétel bizonyos összetettséghez, hanem

5) maga az összetettség,

6) az a materia pedig, ami belép, a két összetett dolog de- finitiojában nem "materia signata" ('mennyiségileg megjelölt anyag), minthogy az egyediség princípiumaként létezik.

1. De mivel azt, hogy: "ens”, elsődlegesen és abszolút értelemben a substantiá-król mondjuk, s csak másodlagosan és mintegy "secundum quid" (csak bizonyos vonatkozásban) a járulékokról, ebből adódik az, hogy az essentia a substantiá-kban sajátosan és valóságosan van meg, a járulékokban azonban csak valamiképpen és "secundum quid".

2. A substantiá-k között pedig vannak olyanok, melyek egyszerűek, és vannak olyanok, melyek összetettek és mindkettőjüknek van essentiá-ja, de az egyszerűkben valóságosabb és nemesebb módon van meg az essentia, mivel nemesebb a létük. Ezek ugyanis okai azoknak, amelyek összetettek, legalábbis ilyen a "substantia prima et simplex", ami nem más, mint az Isten.

293