Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg
1. Tudni kell, liogy - amint a Metaph. 5-ben (text. 14) mondja a Filozófus - az ens önmagában kétféleképpen használatos: először úgy, hogy tíz genus-ra van felosztva, másodszor pedig úgy, hogy az állítások igazságát jelzi. A kettő között pedig az a különbség, hogy a "második" módon ens-nek lehet mondani mindazt, amiről állitő mondat formálható, még akkor is, ha az a valóságban semmit sem jelent} ilyen módon ens-nek kell mondani a fosztásokat és a tagadásokat is: azt mondjuk ugyanis, hogy az állítás a tagadás ellentéte s hogy a vakság a szemben van. De az "első" módon nem lehet aztmon- dani egy bizonyos dologról, hogy ens, hacsak a valóságban nem állít valamit. Ezért "első" módon a vakság és az ilyesfélék nem ens-ek. Az essentia elnevezés tehát nem a "második" módon értelmezett ens-ékből származik; némely dolgot ugyanis oly módon mondunk ens-eknek, hogy azok nem birtokolják az essentia-t, amint ez nyilvánvaló a fosztásokban; hanem az "első" módon mondott ens-ékből vesszük az essentiá-t. Erről a Commentator ugyanazon a helyen(l) ezt mondja: "Az első módon mondott ens az, ami a dolog substantiá-ját jelenti". 2. S mivel, amint mondottuk, az ily módon mondott ens-t tiz genusra osztjuk, szükséges, hogy az essentia valami közös dolgot jelentsen minden natura-ban, melyek miatt a különböző ens-ek különböző genusokban és species-ekben (faj) helyezkednek el, mint ahogy az ember essentiá-ja az emberség és igy tovább. S mivel az, ami a dolgot meghatározza a saját genus - ában vagy fajában, az az, amit azzal a definitio-val jelölünk, amit a dologról mondunk; innét van az, hogy az essentia elnevezés a filozófusoknál a "quidditas" elnevezéssé változik; s ez az, amit a Filozófus a Metaph. 7-ben gyakran nevez úgy, hogy az, ami a dolog mivolta (quod quid erat esse): ami által valami az, ami. Nevezzük "forma"-nak is, amennyiben a forma jelenti egy bizonyos dolog ' tökéletességét vagy certitudo-ját, amint azt Avicenna (Metaph. 2) mondja. Ezt más névvel "na- tura"-nak is mondjuk, az első módon értve a natura-t azon négy mód közül, melyeket Boethius jelöl meg (De Duabus Naturis cap. 1.); eszerint t. i. a natura az, amit valamilyen módon az intellectus képes megragadni. Nem ismerhető meg 292
