Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Németh László: Az istenképiség Szent Ireneusznál

a bukás során kerül a világba és az emberben, mint "belső ember” van jelen. Alapvető tétel, hogy egyedül Isten tudja Istent megismerni. Az ember a "belső ember" által, amely Isten képe, és igy azonos Vele, képes arra, hogy felismerje magában az Istent és ezáltal az ismeret által visszatérjen az égi világba (15). Ahogy az előző pontban említettük, az allegória módszerével a zsidó Bibliával ezt az antropológiát és Isten elképzelést támasztják alá (16). A Gén 1,26 volt az a szöveg, a- mellyel ezt a tanításukat igazolták. A Gen 1, 26-nak igy központi szerepe volt a gnosztikus gondolkodásban (17). Egy részről antropológia alapszöveg, más részről Isten önsokszorozó- dásának bizonyítéka (18). Az Ősember - Adám spekuláció és az Anthróposz-Mythosz szoros kapcsolatot mutat (19). Az Ősember, az isteni Anthróposz égi születését Írja le a gnosztikus értelmezés szerint a Gen 1, 26 (20). Más rendszerekben pedig azt, hogyan teremtik az angyali erők, vagy a Demiur- gosz az embert. Az ember teremtésénél az előkép az égi Anthróposz, de a Demiurgosz az emberbe csak ennek töredékes képét teremti meg. Azokban a rendszerekben, ahol a Gen 1, 26 nemcsak alkalom a saját spekuláció kifejtésére, hanem ennek a helynek megyarázatát akarják megadni, különbséget tesznek a Gén 1,26 két fogalma között (21). Ezt a fajta magyarázatot találjuk meg a Valentinianus-gnózisban. A földi ember a”kat’ eikona", ez alacsonyabb istenképiséget jelöl (22), mig a psyhikus ember "kath’ homoioszin”, ez pedig a magasabb isten- képiség (23). Az istenképiség egyrészt az Isten ismeret esz15/ J.Jervell, i. m. 130.

16/ H.J. Voght, i. m.19.

17/ J.Jervell, i.m.125.

18/ P. Schwanz, i.m.117.

19/ K. Rudolf, i. m. 112.

20/ J.Jervell, i. m. 169.

21/ J.Jervell, i. m. 166.

22/ RAC IV. 467.

23/ RAC IV. 367.; J.Jervell, i. m. 166.

251