Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Németh László: Az istenképiség Szent Ireneusznál

A megváltás a világtól való szabadulást is jelenti (7). A szo- teriologiai kiindulásu tanítás végül antropológiává és kozmológiává válik a gnózisban. Ez minden rendszerben mitologikus formában nyer kifejezést. A gnózis mint Mythosz jelenik meg. A Mytbosz mondja el az "En" benső történetének peripatejá- ját (8) . Az allegoria és szimbolika eszközével minden szövegben saját nézeteiket fedezték fel, és igy igazolták önmagukat (9).

2/ A kép-fogalom kapcsolatot fejez ki két dolog között. Mivel a gnózis az "En"-nek a kapcsolatát kereste az égi világgal, ezért az eikon fogalomnak központi szerepe volt (10).

A gnosztikus rendszerek ezek szerint nem akartak mást, mint az égi isteni őskép és a földi ember képmás közötti kapcsolatot kifejezni (11). Az ember szerintük kezdettől fogva kép, de erről tudomást kell szereznie (12). A gnosztikus antropológiában kettős értelmezése van a kép fogalomnak. Némely rendszerben az ember kép-volta az isteni, égi világgal való azonosságot jelenti, mig más rendszerekben a képiség azt jelenti, hogy töredékes módon tükröződik benne a magasabb Isten képe (13). Az ember kép-volta az Anthróposz Mythoszban nyer kifejeződést. Isten megismeri önmagát. Ismerete, mint kép jelenik meg. Ez az égi kép az Anthróposz, akiben az isteni pne- uma-substantia, mint Isten képmása, jelen van (14). Ez a kép

7/ A.Bengsch, i. m.38.

8/ N.Brox, Offenbarung Gnosis und Gnostischer Mythos bei Irenaus von Lyon, 1966. 19-21.

9/ K. Rudolf, i.m.60.

10/ P. Schwanz, Imago Dei, 1970. 81.

11/ J. Jervell, Imago Dei, 1960. 123.

12/ P. Schwanz, i. m.36

13/ W. Ulmann, Bild- und Menschenbildterminologie in koptisch-gnostischen Texten in: Menschenbild in Gnózis und Manichaismus, Wittenberg 1979.

14/ J. Jervell, i. m. 140.

250