Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Eduard Lohse: A szegények evangéliuma
Eduard Lohse A SZEGÉNYEK EVANGÉLIUMA A történelmi Jézus fellépésének egyik legbiztosabban bizonyított jellemzője, hogy ő minden korlátot áttört, amelyet az emberek egymás közé állítottak, s a vámosok és bűnösök társa lett. Lenézett és megvetett emberekkel ült egy asztalhoz, osztozott velük Isten dicséretében éppúgy, mint a szerény ételekben, s ezzel mindenki előtt nyilvánvalóan meghozta az üdvösség vigaszát szegényes életükbe, hogy azt alapvetően megváltoztassa és megújítsa, "Boldogok vagytok ti, szegények - szólt hozzájuk -, mert tiétek Isten országa” (Lk 6, 20). Kik ezek a szegények? Miért boldogok? És mit jelent az, hogy állítólag Isten uralmának részesei lesznek? A szegények üdvösségének ígérete, amellyel a boldogságok sora kezdődik, a Máté-evangélium megfogalmazásában igy hangzik; "Boldogok, akik lélekben szegények, mert övék a meny- nyek országa" (Mt 5, 3). A szegények fogalmát a lélekre való utalás ebben a formában már közelebbről meghatározza:. Máté csatlakozik ezzel az Ószövetségből átvett hagyományhoz, ahol nem csupán Izrael irgalmas Istenének elesettek iránti különleges oltalmáról esik sző, hanem ahol egyenesen jellemzi is a szegények helyzetét az, hogy ők reményüket egyedül Istenbe helyezik. "A megtört szivüekhez közel van az Ur, a bánatos lelkűt meggyőgyitja" - mondja a zsoltáros (Zsolt 34, 19). Tri- toizajásnál pedig igy szól az isteni Ígéret: "Ezt mondja a Föl- séges, aki az örökkévalóságban lakik és akinek Szent a neve; ’Én a magasságban, a szent helyen lakom, de a megtört és alázatos szivüekkel is ott vagyok, hogy uj életet adjak az alázatos lelkeknek, és uj életre keltsem a megtört szivüeket’ " (íz 57, 15). Ezek a szavak - akárcsak a zsoltárok kérő- és hálaénekei - olyan embernek mutatják be a szegényt, aki tudja; 185
