Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Eduard Lohse: A szegények evangéliuma

"Nyomorult és szegény vagyok; .az Ur azonban gondoskodik ró­lam" (Zsolt 40,18; vö. 86,1; 109,22; stb.)1. A szegény fogalmát igy egyenesen megtiszteld címként használják az igazak és jámborok jelölésére (Zsolt 5,2.11 ; 10,6; 15,1; 18,2)^. A törvényt szigorúan betartó qumrani zsi­dó közösség, amely a Holt-tenger partján élt, ismételten "a szegényeknek" (igy QpHab 12,3.6.10; 1QM 13, 14)vagy "a sze­gények közösségének" (4QpZsolt 37 II, 9; III, 10) nevezi magát. Tagjai dicsőítve vallják meg Istenhez tartozásukat; "A szegé­nyekkel van a te hatalmas kezed” (1QM 13, 14). Az "isteni megváltás szegényeinek” (1QM 11, 9), illetve a "kegyelem sze­gényeinek” tartják magukat (1QH 5,22)3. Ebben az összefüg­gésben fejlődik ki az "alázatos lelküek" kifejezés (1QM 14,7), amely a "megtört lelküeknek" felel meg (1QM 11, 10). Ok tény­leg tudják, hogy életük Isten ajándéka, hogy az ő tulajdonai, és ezért alázatosan követniük kell akaratát. A lélekben szegények tehát - ez a fogalom előtörténetéből világosan kimutatható - azok az emberek, akik nem saját eré­nyük vagy teljesítményük miatt kitüntetettek, hanem "akiket kül­ső állapotuk szinte rákényszerit, hogy mindent egyedül Istentől várjanak - fogalmazta meg találóan J, Schniewind -, és akik­nek belső tartása olyan, hogy valóban mindent egyedül Istentől várnak"4. Rövid és találó megfogalmazásban olvashatjuk itt az örömhírt, hogy Isten "sola gratia", , kizárólag kegyelemből fogadja el az embert. Ahol jézus vigasztalását meghallják, ahol egyetértenek vele, ott a benne bízó szegények csodálatos, min­dent fölülmúló tapasztalás részesei lesznek, s befogadják Is­ten irgalmasságát. Jézus szavát ezért nem szabad általános ér­vényű szabályként értelmezni, amely - mint E. Schweizer ki­fejti - "mindenütt érvényes és mindenki számára belátható". Ellenkezőleg; "ez csak magának Jézusnak mindig újbóli bizta­tásában lehetséges"^. A szegények éppen azért boldogok, mert - akárcsak a szomorúak, alázatosak, éhezők és szomjazók - semmit sem tudnak felmutatni, amit maguk ajánlhatnának fel. Boldogok, mint akiket Isten ajándékozott meg. 186

Next

/
Thumbnails
Contents