Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Klaus-Dietrich Schunk: Az ószövetségi próféták eszkatológiája s annak átalakulása a fogságban és a fogság utáni időkben

Véleményem szerint a fogság előtti idő prófétai eszkatolő- giájában az eddigivel való szakitás, az "uj", az "egészen más" valósága alkotja a döntő kritériumot. Mielőtt ezt az állítást néhány szövegrész segítségével részletesebben kifejteném és igazolnám, kísérletet teszek e felismerésből fakadó következtetés levonására, és arra, hogy ezt az eszkatológiát elhelyezzem a Jahve-hit egész rendszerében. Ha az eszkatoló- gia lényegét igy fogalmazzuk . meg: "Szakitás az eddigi léttel és időkategóriáktől független egészen uj létforma kezdete", akkor egyúttal ez azt is jelenti, hogy az "utolsó Ítélet", "feltámadás", "örök élet" hagyományos fogalmaitól távol helyeztük el a súlypontot. A prófétai eszkatológia valósága hirtelen átalakul, hiszen egészen konkrétan a következőket fogja jelenteni: Ahol megtörtént a szakitás az eddigi, Isten Ítéletét érdemlő léttel, és kezdetét vette az - Isten akarata szerinti és vele közösségben lévő - uj lét, ott már az eszkaton van jelen, ott a szóban forgó ember már az eszkatonban áll.

f

Megfogalmazhatjuk továbbá igy is: Az Ószövetség prófétái saját időnkbe, saját jelenünkbe állítják bele az eszkatont; itt is, ma is megvalósulhat, mint ahogy megvalósulhatott már tegnap is és Jézus Krisztus idejében is. Igen, az Újszövetség világosan igazolja majd az eredeti prófétai es zkatológiának effaj - ta értelmezését. Ha a Lk. 17, 21 azt jelenti, hogy: "Mert ime, az Isten Országa már közöttetek van" (ill. "bennetek" = entosz hümón), akkor itt arról van sző, ho^y az Újszövetség eszka- tolőgiája egyszerűen újraéleszti az Ószövetség prófétáinak eredeti eszkatológiáját, középpontjában azonban uj motívum áll: a krisztológia. Mindez jelenti továbbá azt is, hogy az eszkaton nem lehet történelmen kívüli végóra; mindenképpen történelmünkön belül veszi kezdetét, amennyiben történelem és idő mindenütt és mindenkor jelen vannak, Isten pedig kapcsolatot teremt az emberekkel. Véleményem szerint mai igehirdetésünk még nem vette igazán figyelembe, és nem aknázta ki kellőképpen azokat az eredményeket, amelyeket Izrael prófétai esz- katolőgiája nekünk felkínál.

165