Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Klaus-Dietrich Schunk: Az ószövetségi próféták eszkatológiája s annak átalakulása a fogságban és a fogság utáni időkben

Hol találhatók ennek az eszkatont hirdető prófétai iránynak a gyökerei? Válaszom: a Jahve-hit lényegében. Jahve a Sinai kinyilatkoztatás és szövetségkötés óta Izrael Istene, aki mindig megújított kinyilatkoztatásai, direkt vagy indirekt közbelépései és akaratának kinyilvánításai által szilárdan álló, biztos célhoz akarja vezetni népét. Ezen belül nem csupán arról van szó, hogy Jahve mindig újra eljön, hogy Ó meg fog érkezni, hanem arról is, hogy Izrael egész történelmével (= Izrael folyamatos találkozása Jahvéval) maga is várja Jahve végső közbelépését, amely az 0 uralmának végleges felállítását jelenti majd népe és az egész világ fölött. A fogság előtti próféták ezt az általános jövőre- és célra-irányulást jól körvonalazható eszkatológiává építették ki egyedi történelem-magyarázataik, valamint koruk eseményeinek sajátos értelmezése és az abból fakadó itélet-próféciák segítségével. A prófétai eszkatológia maradéktalanul megőrzi a Jahve-hit eredeti célját, amennyiben Jahve uralmának végérvényes megvalósulásában látja a teljességet, mely uralomban része lesz minden Jahvéhoz hu embernek. Jahvénak ezen végső állapot előtt végrehajtott közbelépéseit azonban nagy itéletvégrehajtássá építi ki (=Jahve napja), melyben a népnek ill. az emberiségnek csupán egy része marad fenn (=maradék). Jahvénak ebben a végső országában teljesen átalakul, újjászületik az élet: nyilvánvalóvá válik az eddigi ut totális helytelensége, bekövetkezik a gyökeres szakítás az eddigi léttel. A végérvényes birodalom kormányzását Jahve különleges képviselőjére bizza majd (=Messiás).

Miután feltártuk a prófétai eszkatológia három specifikus alkotóelemét, nem maradt más hátra, mint hogy bizonyítsuk is a fogság előtti idő prófétai eszkatológiájának igazát. A bizonyításhoz olyan szövegrészeket hívunk segítségül, amelyekben a "Jahve napja", "maradék" és "Messiás" fogalmak szerepelnek.

166