Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Klaus-Dietrich Schunk: Az ószövetségi próféták eszkatológiája s annak átalakulása a fogságban és a fogság utáni időkben

nyem szerint eredeti. A második fejezetben az általam helyesnek tartott felfogást fogom - válogatott szövegekkel - részletesen igazolni, végül pedig a harmadik fejezetben a fogságban és a fogság utáni időkben bekövetkező, az eredeti elképze- lést megváltoztató fordulatot fogom bemutatni és bizonyítani. A dolog természetéből adódik, hogy ebben az esetben mindenekelőtt fogalmi magyarázathoz kell majd folyamodnom.

I.

Az első irányzatot, melyet egyúttal régebbinek is elkönyvelhetünk, rövidebb formában úgy is jellemezhetnénk, hogy ez a vallástörténeti iskolának és az azt követőknek a felfogás a.Olyan tudósok tartoznak ide, mint GustavHölscher, Sigmund Mowinckel vagy Georg Fohrer, akik Hugo Gressmann mögé felsorakozva azt a nézetet képviselik, hogy csak ott beszélhetünk eszkatoló- giáról, ahol az Ószövetség a világ jelen korszakától dualisztikusán különböző uj korszakot tár a szemünk elé, amely a totális . megsemmisüléssel befejeződő jelen korszakra következik. A fentebb emlitett teológusok számára ennek megfelelően az ószövetségnek csak azok a kifejezései jöhetnek számításba "eszkatológikusként", amelyek a szorosabb értelemben vett "történelmin" kívül vannak, s ez gyakorlatilag azt jelenti majd, hogy azt véljük: eszkatológiát csak néhány későbbi, azaz fogság utáni prófétai szövegben lehet találni, olyanokban, amelyek kozmológiai ill. transzcendentális eseményekről tudósítanak.

F>e vajon tartható-e ez a szemlélet, amely az eszkatológiát valójában dualisztikus apokaliptikára szűkíti be? Véleményem szerint az a gyengéje, hogy két semmiképp sem egyértelműen bizonyított előfeltevésre épül, melyek tisztán megfigyelhetők Georg Fohrer elképzelései esetében. A következő előfeltevésekre gondolok:

1. G. Fohrer szerint a fogság előtt elvileg nem lehet szó üdvösségre vonatkozó próféciáról, ami azt is jelenti, hogy minden eszkatolőgikus üdvösség-szó és messiási jövendölés, ami a fogság előtt Izaiásnál és a többi prófétánál felbukkan, nem eredeti, hanem későbbi betoldás. Ez a tézis azonban egzege162