Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Klaus-Dietrich Schunk: Az ószövetségi próféták eszkatológiája s annak átalakulása a fogságban és a fogság utáni időkben
tikailag egyáltalán nem igazolható, sőt még problematikusabbá válik, ha arra gondolunk, hogy a fogság előtti prófécia egész mélyebb értelme éppen a "Vagy-Vagy" alapján megrajzolt üdvösségnek és ítéletnek a meghirdetésében van. 2. 1967-ben újra kiadott munkájában (Az ószövetségi eszkatológia struktúrája) Georg Fohrer ennek megfelelően azon az állásponton van, hogy az eszkatológikus próféciát a fogság előtti prófécia ellenpárjaként kell tekintenünk, azaz: a próféták eszkatológikus beszéde "a fogság előtti prófécia epigon elkorcso- lusának eredménye" lesz. Ilyen éles szakadás a fogság előtti prófécia és a fogság utáni prófécia (eszkatológia és apokalip- tika) között azonban igen nehezen mutatható ki. Maga az apo- kaliptika ugyanis lényegileg összefügg a fogság előtti prófécia történelem-értelmezésével. Másrészt az apokaliptikát is összeköti a fogság előtti prófétákkal a Jahve-hit általános jövőre - irányitottsága. Következésképp nem igazolható az a totális disz- kontinualitás, az a döntő szakadás a fogság előtti helyzethez képest, amit G. Fohrer szeretne. Mint már említettem, számomra nem elfogadható, hogy az Ószövetség eszkatológiája a földi idő és történelem (üdvösség- nélküli idő) végét, valamint az erre következő transzcendens üdv-időt jelentse csupán. Pozitív megfogalmazásban ez igy hangzik: már az eszkatológiának is tartalmaznia és ismernie kell mindazt, amit a prófétai beszéd az Ítélet és kegyelem által beköszöntő üdvösség elérkezéséről egyáltalán mondani képes; már az eszkatológiában is számolni kell az embernek az "Uj"-ra való döntésképességével, amelyre a próféták a megtérésre való felszólításuk alkalmával apellálnak. Valaki most kifogást emelhetne: Ez elég jó és rpeggyőző követelmény, de hol a bizonyíték arra, hogy ezt a kétségkívül döntően fontos prófétai mozzanatot egyúttal "eszkatolőgikusnak" is tarthatjuk? Röviden elemeznünk és pontositanunk kell tehát ezt a fogalmat, ami egyúttal, elvezet majd bennünket az eszka- tológiáról vallott egyéb felfogásokhoz. Az "eszkatológia" fogalomban a görög "to eszkhaton" szót ismerhetjük fel, mely "az utolsót", "a legtávolabbit" jelenti mind a hely, mind pedig az 163