Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Anthony Bloom: Élő imádság
irántuk, és akkor kérni Istent, hogy tegyen valamit érettünk. A leglényegesebb az, hogy a jó, az igazság és a szentség minden egyes magja, melyet ők elvetettek, gyümölcsöt teremjen, mert csak igy állhatunk Isten elé, mondván: O jót vetett, mert olyan erény volt benne, mely engem jőtettre buzditott, ez a jó részecske pedig nem az enyém, hanem az övé, ilymődon ez az ő dicsősége, az ő megváltása. Az Ortodox Egyháznak régóta kialakult, szilárd véleménye van a halálról és a temetésről. A temetési szertartás kezdő szavai: "Áldott a mi Istenünk __" nagyon lényeges szempontot takarnak, mert ezeket a halál ellenére, a gyász ellenére, a szenvedés ellenére mondjuk. Ez a szertartás a reggeli istentiszteleten alapul, mely a dicsőités, a fény szolgálata; a gyászolók égő gyertyát tartanak kezükben a feltámadás szimbólumaként. A szertartásnak az az alapvető gondolata, hogy valóban a halállal nézünk szembe, de a halál többé nem kelt félelmet bennünk, ha Krisztus feltámadásán keresztül nézzük. A szertartás, ugyanakkor képet ad a halál kettősségéről, annak két oldaláról. A halált lehetetlen elfogadni. - Szörnyűség; azért teremttettünk, hogy éljünk, de mégis abban a világban, amelyet az ember bűne iszonyúvá tett, befejezést egyedül a halál jelent. Ha a mi bűnös világunk változtathatatlan és örök lenne, egyenlő lenne a pokollal; csakis a halál teszi igy lehetővé a föld számára azt, hogy a szenvedéssel és bűnnel együtt megmeneküljön ebből a pokolból. Az Egyház felismeri ezt a két oldalt; Damaszkuszi Szent János éles realizmussal, nyersen ir róla, mert a keresztény nem gondolhat a halálra romantikával. A halál az halál, éppúgy, ahogyan a keresztről beszélve emlékeznünk kell, hogy az a halálnak egy eszköze. A halál az halál, teljes tragikus rútságában és szörnyűségében, és végül mégis a halál az egyetlen, amely reményt ébreszt bennünk. Egyrészről kívánjuk az életet, másrészről, ha eléggé kívánjuk az életet, akkor kívánjuk a halált, mert ezen. a korlátozott világon lehetetlen tel - jességgel élni. Kétségtelenül ez bukást jelent, de olyan bukást, 140
