Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Anthony Bloom: Élő imádság
Nagy különbség van Isten, a király között Egyiptom földjén, vagy a perzselő pusztában és uj helyzetünkben, az Ígéret földjén. Először az O akarata minden ellenállást letörve érvényesül: az engedelmesség alávetettséget jelent. A későbbiekben számos példa bizonyítja, hogy ez a király nem uralkodó vagy rabszolgahajcsár, hanem jőakaratu király, az iránta való engedelmesség pedig mindenkit átalakít, az alattvalókból Isten népe, Isten mozgó fegyvere lehet. Végül megláthatjuk a királyt, a szó legteljesebb értelmében, ahogy Szent Vazul tanítja: "Minden uralkodó tud uralkodni, de csak egy király tud a- lattvalóiért meghalni. " Oly mértékben azonosul a király alattvalóival, saját országával, hogy bármi történjék is az országgal, ugyanaz történik a királlyal; nem a puszta azonosulás, hanem az önfeláldozó szeretet által foglalja el a király alattvalói helyét. A király emberré lesz, Isten testet ölt. Belép az emberiség történelmi sorsába, testet ölt magára, mely- lyel az egész világmindenség alkotóeleme lesz, és vállalja annak tragédiáját, melyet az emberi bűnbeesés okozott. Az emberi élet legmélyére hatol, vállalja az Ítéletet, a gonosz kár- hoztatást, átéli Isten elvesztésének érzését, hogy képes legyen a halált elfogadni. Az Ur imádságában ennek a királynak az országát kérjük. Ha nem egyesülünk Vele és Országa szellemével, ebben az uj értelemben; akkor nem nevezhetjük magunkat Isten fiainak, nem mondhatjuk, hogy "jöjjön el a Te Országod". Tudnunk kell azonban azt is, hogy imádságunkban azt az Országot kérjük, amelyet az utolsó Boldogságok mutatnak be: "Boldogok, akiket üldöznek az igazságért". "Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és üldöznek titeket, és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek énérettem. " Az eljövendő Országért meg kell fizetnünk az árat, ahogyan a Boldogságok tanítják. Az Ország, melyről beszélünk, a szeretet Országa. Távolról, első pillantásra kellemes lehet oda belépni és mégsem az, mert a szeretetnek van egy tragikus oldala, mindnyájunk halálát követeli, saját önző, egocentrikus énünk elhalását, méghozzá nem olyan halállal, ahogyan egy virág elhervad, hanem kegyetlen halállal, a keresztrefeszités halálával. 103