Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Anthony Bloom: Élő imádság
Kizárólag Isten Országában szentelhetjük meg az Ő Nevét, csak ott dicsőíthetjük, mert nem szavainkkal, hétköznapi vagy liturgikus mozdulatainkkal dicsőítjük Isten nevét, hanem azzal, hogy életünk egyesült ezzel az Országgal, amely a mi Terem - tőnk és Megváltónk ragyogása és dicsősége. Ez a név pedig a szeretet, a Háromságban egy Isten. Láthatjuk, hogy az Ur imádsága egyetemes értékű és fontosságú, és a megismert fordított sorrendben juttatja kifejezésre az emberi lélek felemelkedésének útját a bűn rabságából az Istenben való élet teljességéig; nem olyan imádság, mint a többi, hanem a keresztényeknek "az" imádsága. A "Mi Atyánk” jellegzetesen keresztény szavak. Máté evangéliumában az Ur ezt mondja: "Senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú akarja kijelenteni" (11,27). Istennek mint Atyánknak a megközelitő megismerése nem kizárólag a keresztények kiváltsága, sok más nép is részesült ebben, mégis csak a Krisztusban élő keresztényeknek adatott meg, hogy a mi Atyánkat úgy ismerjék meg, ahogyan számunkra Krisztus kinyilatkoztatta. A Biblia kinyilatkoztatásánki- vül Isten mint minden dolgok teremtője jelenik meg. A figyelmes, imádságos életben megtanulhatjuk, hogy ez a teremtő irgalmas, szerető, bölcs, emberi életünk példáján pedig megértjük, hogy a minden dolgok teremtőjével atyai viszonyban állunk, hiszen éppúgy bánik velünk, mint atya gyermekével. Még Krisztus kinyilatkoztatása előtt a Szentirásban egy szigorú értelemben vett pogány ember meglepő példája jelenik meg, aki Isten megismerésében eljutott az atya-fiu viszony határára: Jób. Pogánynak számit, mert nem tartozik Abrahám törzséhez, az Abrahámnak adott Ígéretek örökösei közé. Istennel folytatott párbeszéde az Ószövetség egyik legérdekesebb alakjává teszi. A vele vitatkozó három ember Istent Urának ismeri el: Istennek joga volt Jóbbal azt tenni, amit tett, Istennek mindenhez joga van, mert ő mindeneknek Ura. Es ez a pont, amit Jób nem tud elfogadni, mert ő Istent másképpen 1 04