Jöjjön el a Te országod. Tóth Tihamér veszprémi püspök utolsó szentbeszédei (Budapest, Szent István Társulat, 1940)
XVI. Ha nem az Isten országa jön el... (II.)
165 nincs olyan erkölcsi törvény, amely minden körülmény között kötelezne. Isten országa nélkül nincs erkölcs országa sem ! B) Ma az egész világ fél a bolsevizmustól ; de legyünk azzal tisztában, hogy kétféle bolsevizmus van: gazdasági és erkölcsi, és hogy az erkölcsi bolsevizmus egy cseppet sem ártatlanabb és veszélytelenebb, mint a gazdasági. a) Már pedig fájdalommal kell látnunk, hogy vannak akik lelkesen és minden erejükből harcolnak ez utóbbi ellen, de éppen nem félnek az előbbitől, sőt maguk is terjesztik azt, és hódolnak neki. Pedig azok az emberek, akik meggyőződés» bői és intézményesen harcolnak a mai civilizáció ellen, ko= rántsem volnának annyira veszélyesek, ha nem lelnének váratlan segítségre éppen az ellentáborban is, azoknak sza= bados és könnyelmű erkölcsi életében. Ma lépten=nyomon hangoztatják körülöttünk «a vér tisztaságát», hogy ettől függ a népek jövője. Nagyon helyes; de «a vér tisztaságának» leg= első biztosítéka «az erkölcsök tisztasága»! Hogy csak egy példát mondjak: Közismert az a döbbenetes lelki rombolás, amely erkölcs» télén képekkel teletömött színházi újságok és képes magazi» nők nyomán, léha regények és bűnrecsábító filmek nyomán terjed a mai társadalomban és terjeszti az erkölcsi bolseviz» must. Dehát honnan van ezeknek a kiadóknak és vállala» toknak pénzük? Kik az előfizetői és vásárlói ezeknek a lapok» nak? Talán a kommunisták? Nem! Kik a látogatói a rossz» hírű orfeumoknak és kabaréknak, bároknak és mulatóhelyek» nek? Talán a kommunisták? Nem! Hanem azok a polgárok, keresztények, katolikusok, akik megrezzennek a kommuniz» musnak még a nevére is, de életükkel és szabados erkölcsi viselkedésükkel annak mégis öntudatlan segítőtársai. Mert az Isten országát rontják. b) Már pedig aki az Isten országát rontja, az az ördög országát építi ! Talán túl erős ez a kifejezés, — de nem tudok szelidebbet találni azok számára, akik reggel öt percig imádkoznak ugyan, de utána egész nyugodtan falják öt órán át a leg» gyanúsabb regényeket; és akik vasárnap reggel félóra hosszat végigülik a szentmisét, de ugyanaznap este órák hosszat tudnak ülni a leghirhedtebb mulatóhelyeken. Ezek» ről mondhatná el újra Szent Pál: «Mi társulása a világosság» nak a sötétséggel? Vagy mi egyessége Krisztusnak Beliál» lal? Vagy minő része a hívőnek a hitetlennel? És mikép
