Jöjjön el a Te országod. Tóth Tihamér veszprémi püspök utolsó szentbeszédei (Budapest, Szent István Társulat, 1940)
XVI. Ha nem az Isten országa jön el... (II.)
150 Nos hát a történelem harsogva hirdeti, hogy erkölcsi süllyedés és gazdasági hanyatlás fenyegeti azt a földi orszá= got, amelyik elszakítja gyökereit az Isten országától. Hirdeti, hogy a pusztulás szélére jut az a nép, amelyik «az élő víz forrása» helyett «megrepedt vízvermeket» ás magának. a) Nézzük csak a Krisztus előtti népek, a perzsák, babi= lóniak, egyiptomiak történetét : voltak vízvermeik, nem volt élő vizük. Minden külső fény és siker ellenére is mennyi elfojtott sóhajtás és vágy élt bennük az igazi erkölcsi nagy= ság és erkölcsi erő után ! A saját elégtelenségét érző emberi természetnek mily öntudatlan vágyakozása a megváltás után! Vérrel itatott, könnyel öntözött, milliók átkától elátko= zott lapjai ezek a történelemnek, telve erkölcstelenséggel és gyilkolással, a zsarnoki kényuralom féktelen tobzó= dásával. b) Vagy nézzük a görögök és rómaiak klasszikus népét : mily bőséges vízvermek, de megint élő víz nélkül ! A görö= gök művészetben, költészetben, bölcseletben, államvezetés= ben nagyszerű dolgokat alkottak, de felettük is az elmúlás sötét felhői borongtak. Mi volt a lejtő, mely lefelé rántotta őket? A nép vallási felfogásának elsekélyesedése, majd pusztulása. Jönnek a rómaiak. Jogászi és államszervező erejük szinte felülmúlhatatlan. De mint szomjazott volna itt is a lélek az élő víz után, hiszen mennyi romlás volt itt is, mennyi erkölcstelenség, mennyi esztelen fényűzés és mennyi zsarnoki önkényuralom! B) Aki végigtanulmányozza ezeknek a vezető nagy népeknek történetét, lehetetlen, hogy meg ne lássa a próféta tanításának nagy igazságát, és meg ne értse az Egyház alap= vető tanítását, mely szerint a magára hagyatott ember ment= hetetlenül zuhan halálos szakadékokba, és ezért ember= feletti erők segítésére van szükségünk, amit krisztusi meg= váltásnak nevezünk — vagyis egyszóval : szükségünk van az Isten országára. a) Az embernek az a természete, hogy valakit akar tudni maga felett. Ahol hárman vannak együtt, ott már az egyiknek vezetnie kell. Hát még ahol milliók? De ki vezessen minket? Kit ismerünk el fejünknek? Ha nem Istent, akkor az ördögöt. Ha nem az ísten országa jön el, eljön az ördög országa — a felszabadult romboló erők országa, a kollektív szenvedélyek barbár birodalma, a gazdasági és erkölcsi anarchia zsarnoki uralma. Ha nem
