Jöjjön el a Te országod. Tóth Tihamér veszprémi püspök utolsó szentbeszédei (Budapest, Szent István Társulat, 1940)
XI. Hogyan dolgozzál Isten országáért?
116 Ez a történetíró még nem ismerhette azt a két tábort, amely ma áll szemben: az istenhívó'k és istentagadók tábo= rát. Az istentagadók indulójában ez a mondat is bent van: «Ez a harc lesz a végső» — és ebben igazuk van. Rémes tragédia folyik ma a világ színpadán. Az egyik tábor fölött Krisztus zászlaja leng, a másik fölött Luciferé; és mi, akik= nek meggyőződésünk, hogy Isten kezünkbe adta az élet kulcsát, nem lehetünk statisztái ennek a nagy színjátéknak: az elsők közt van a helyünk, ajegfőbb szereplők közt. «Jöjjön el a te országod !» Ó, mily tömérdek munka van még addig hátra, amíg minden lélekbe eljut az Isten országa, amíg minden emberi homlokon láthatatlan betűkkel felfény= lik az Isten szent neve ! Hány tévelygőnek kell addig még a szemét megnyitnunk, hány vergődőt a szakadásból és pocso= lyából fölemelnünk, hány szenvedőt a nyomorból kimente= nünk. «Jöjjön el a te országod !» Ah, hány hidat kell még épí= tenünk az emberek közé, a társadalmi osztályok közé, a népek közé, hány hidat a gazdagtól a szegényhez, az erőstől a gyöngéhez, a tanulttól a tudatlanhoz, f Álljunk be tehát mi is bátor és álhatatos lélekkel ebbe a munkába. Dolgozzunk annak a fönséges napnak felvirra= dásán, amikor majd minden ember megszenteli szavaival és életével egyaránt [megszenteli] — a mennyei Atyának áldott nevét. Mert ez a nap lesz teljesedése annak a szent kérésnek, amely esengő imáinkban mindennap felhangzik ajkunkról: Jöjjön el közénk az Isten országa. Amen. \
