Faber Frigyes Vilmos: Mindent Jézusért (Budapest, Szent István Társulat, 1940)
V. Fejezet. Szegénységünk kincsei
141 hanem már oda is járultatok Sión hegyéhez, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez, a sok ezernyi angyalok seregéhez, az elsőszülöttek egyházához, kik össze vannak írva a mennyben, és mindenek Bírájához, az Istenhez, és a tökéletes igazak leikeihez, és az újszövetség közvetítőjéhez, Jézushoz és a meghintés véréhez, mely jobban szól, mint Ábelé. — Ha Szűz Mária az ő mindig meghallgatott imáival uralkodik Jézus szentséges Szívén, akkor az ország, melynek ő királynője, a mienk. Mindaz, ami ez az imádandó szív, s mindaz, amit az magában foglal, a miénk, mert minden a miénk, mi pedig Krisztuséi vagyunk s Krisztus az Istené. Ezek azok a kincsek, melyeket ő nekünk adott, amikor szent vérével minket megváltott : az ő szent embersége, teste, lelke, bölcsesége, rejtett élete, tanítása, szenvedése, legszentebb szentsége, dicsősége, mellyel az Atya jobbján ül, édesanyja, mindazzal ami s amivel bir, megszámlálhatatlan angyalai, szépségükkel s erejükkel együtt, minden jócselekedet s vezeklés a földön, minden szentmise, amelyet mondanak, a tisztítótűzben szenvedő lelkek rettenetes szenvedései, az elkárhozottak kegyelmei, melyeket ők fel nem használtak, a szentek, Szent József, Keresztelő Szent János, az apostolok s a többiek éietszentsége, a dicsérő énekek, melyeket a madarak, az állatok, az elemek a maguk nyelvén az Isten dicsőségére zengenek, az Isten minden irgalmassága, melyet valaha is tanúsított, a Szentháromság három személyének egymás iránti sze- retete s az a szeretet, mellyel az Isten önmagát mindörökre szereti. Ezek azok a kincsek, melyek Jézus Krisztusban a
