Faber Frigyes Vilmos: Mindent Jézusért (Budapest, Szent István Társulat, 1940)

IV. Fejezet. A közbenjáró imádság

119 Katalin beszéli, hogy az Isten azt mondotta neki : A legnagyobb gonddal mutasd be imádságaidat minden egyes teremtményért, az Anyaszentegyház titokzatos testéért s azokért, akiket reád bíztam, hogy különösen gyengéd szeretettel szeresd őket. Szent Gertrúd hasonló kinyilatkoztatást kapott : Ha valaki egy Miatyánkot, Üdvözlégyet, könyörgést vagy zsoltárt az egyetemes Egyház érdekében és nevében elmond, azt az Isten fia a legmélyebb hálával fogadja, mint isteni embersége szenvedésének gyümölcsét, s miközben megköszöni azt mennyei Atyjának, megáldja az ilyen imádságokat, áldásaival megsokasítja és az egész Egyháznak elosztja, hogy örök üdvösségére szolgáljanak. De lássuk most, kikért kell különösen közbenjár­nunk. A lelki írók többfélét ajánlanak ; én a követ­kezőkben, mint már többször, a jezsuita Lancisiust követem. 4 4. Kikért kell imádkoznunk? 1. Azokért kell esedeznünk, akik halálos bűnben vagy az Egyházon kívül vannak. Az örökkévaló Atya is ezt mondotta Sienai Szent Katalinnak : Akarom, hogy forrón esedezzél a bűnösök megmentéséért s kérlek, hogy imáiddal s könnyeiddel szinte kényszeríts, hogy eleget tegyek kívánságomnak, mellyel kegyelmet és irgalmasságot óhajtok tanúsítani irántuk. Mikor e szavakat hallotta, az isteni szeretettől oly lángra gyul­ladt, hogy szinte magánkívül felkiáltott : Ő, isteni irgalmasság, ó, örök jóság. Nem csodálkozom, hogy a megtért bűnösöknek azt mondod • nem akarok meg-

Next

/
Thumbnails
Contents