Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
II. Könyv. Az Oltáriszentség és az ájtatossági gyakorlatok
83 vagyis az Úr Jézus testben való megjelenésével egészen megváltozott a teremtés képe. Isten nem bánja meg adományait. Nem szokása visz- szavenni azt, amit egyszer adott. Az isteni könyörület folyama sohasem tér vissza forrásába. Egyik kegyelem helyébe csak egy másik, nagyobb kegyelem léphet és a csekélyebb nem szoríthatja ki azt helyéből. így akarja ezt az égi szeretet királyi bőkezűsége és gazdagsága. A testben köztünk megjelent Igének jelenlétét a földről elvonni valóban annyi, mint az embereket árván hagyni. Az Úr Jézus ugyanazt gondolja, mikor tanítványai szívében olvassa az aggasztó gondolatokat, és azt mondja nekik: „Nem hagylak árván benneteket, hozzátok jövök." (Ján. 14, 18.) Tehát vagy láthatóan kellett az Úr Jézusnak a földön folytatnia jelenlétét, vagy pótolnia kellett ezt a jelenlétet egy minden tekintetben éppenolyan valóságos és lényegi jelenléttel. Ez utóbbi még mélyebb és lelkibb jelleget visel magán és Istennek az emberekkel szemben való szándékaival még inkább összhangban van. Ez a velünkma- radás azonban teljesen lehetetlen abban az értelemben, hogy valóságosan: emberi alakban valósítsa meg. Hiszen már feltámadt, megtanított bennünket a hitre és az Egyházat megalapította. Ez a jelenlét a dolgoknak egészen új állapotát és más élettörvényeket hozott volna létre, amelyek a mostaniaktól nagyon különböznének. Ezzel csak a világítéletet siettette volna. Az Úr Jézus jelenléte és az emberekkel való érintkezése lett volna az a próbakő, mely az emberiség sorsát eldöntötte. Egyeseket a zsidókkal elvetett, másokat, mint az apostolokat, a kegyelemben megerősített volna. Minden bűn a szenvedő Megváltó személye ellen elkövetett bűnnek jellegét vette volna fel és az élet egész próbája abban az egyben állna, hogy valaki Krisztus látható küldetését elfogadja-e vagy elveti. Ezenfelül az egész emberiséget ellenállhatatlan vonzás fogta volna el, hogy arra az egy vidékre zarándokoljanak, amely nagy társadalmi és politikai következ8*