Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
I. Könyv. Az Eucharisztia Isten legmagasztosabb műve
50 ment maradt, de bántalmazhatták emberségét és szenvedhetett; a legszentebb szentségben a színek változásai és — hogy úgy mondjuk — szenvedései, semmiképpen sem érintik az ott elrejtőzött Krisztust. A személyes egység következtében beszélünk szenvedő, kereszt- refeszített, haldokló Istenről, jóllehet egyedül az emberség volt az, amely ezeket a szenvedéseket kiállotta. Éppígy azt mondjuk, hogy az Eucharisztiában Krisztus testét törjük meg, Krisztus testét élvezzük, pedig ezek a szavak egyedül a színekről igazak. A szentségi egyesülés ugyanis éppúgy, mint a megtestesülés létrehozza bizonyos fokban a tulajdonságok kicserélhetőségét (communicatio idiomatum), ahogyan ezt a hittudósok nevezik. Ennek következtében mondjuk azt, hogy Krisztust látjuk, érintjük stb., pedig csak a színekkel tesszük ezt. És amit látunk, joggal nevezzük élőnek, értelmesnek és megszentelőnek, mert hiszen a mi Urunk teste valóban ott van a színek alatt. A megtestesülésben Krisztus Urunk embersége nem természetes módon létezett, mert egyedül az Ige személyisége hordozta, éppígy elvesztették az Oltáriszent- ségben a színek természetes létezési módjukat és csak Krisztus testének ereje tartja őket össze anélkül, hogy nekik megfelelő alany (subiectum connaturale) állna rendelkezésükre. Végül a megtestesülésben semmiféle teremtett hatalom sem tudja megtörni az egységet; éppígy nem szűnik meg az egység e nagy Szentségben mindaddig, ameddig a színek épek maradnak. Egészen helyesen mondhatjuk tehát, hogy az átlényegülés a megtestesülés folytatása, kiterjesztése, sőt bizonyos szempontból tökéletesítése. A megtestesülés ugyanis csak egyszer és egy helyen valósult meg, az átlényegülés viszont mindennap, a napnak minden órájában, ezer és ezer helyen valósul meg egyszerre. Egyesíti ennélfogva a megtestesülés minden csodálatos kiválóságát, de egyben ehhez a titokhoz még különféle új, bájos és szeretetreméltó vonást is csatol.
