Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)

I. Könyv. Az Eucharisztia Isten legmagasztosabb műve

30

elgondolható tökéletességet a legmagasabb fokban állítunk róla.

Azok azonban, akik már hosszú idő óta megszokták az elmélkedést, s ezáltal Isten műveivel és titkaival bizalmas viszonyba jutottak, egészen más eljárással is alkothatnak maguknak Istenről fogalmat.

Bontsuk szét ezt a képet, amelyet kialakítottunk magunkban, alkotó részeire és összetartó elemeire s azt fogjuk találni, hogy ez a kép kilenc titokból áll, amelyek közül négy magában Istenben, öt pedig kívüle van.

Az Istenben levő négy titok a következő: az Atya eredet nélkül valósága (innascibilitas), a Fiú születése, a Szentlélek isteni eredése (processio) és a három személy egysége. Így fejezzük ki az egy-Istenről és három személyről szóló tant.

A rajta kívül levő öt titok: a teremtés, a megtestesül lés, a megigazulás, a megdicsőülés és az átlényegülés.

Nem szabad azt gondolnunk, hogy ez a kép találó és kimerítő fogalmat ad Istenről. Csak a mi szempontjaink szerint tökéletes ez a kép. Jól tudjuk azt, hogy a Legfölségesebbnek vannak olyan kimondhatatlan tulajdonságai, tökéletességének olyan mélységei, amelyeket a teremtmény nem tud kifejezni, mert fogalma sincs róla. Olyan magasság, szépség és dicsőség tárháza Ö, amelyeknek már árnyéka is elhomályosítaná a mi világunkat és annak minden teremtményét, — ha ugyan vetnének egyáltalán árnyékot. Semmi sem válthat ki olyan elragadó szeretetet és szinte szertelen örömöt mint az, hogy Isten végtelen, megfoghatatlanul szép és dicsőséges. Messze fölülmúlja ez még az angyalok felfogó képességét is.

De ez az Isten-kép, amelyről beszélek, annyiban mégis teljes, hogy összefoglalja mindazt, amit mi róla tudunk; mindazt, amit nekünk kinyilatkoztatott; mindazt, ami elegendő ahhoz, hogy őt öntudatosan szeressük és mélységesen imádjuk. De egyben ez a kép magában foglalja az Isten műveinek történetét is. Tele van ez a történet olyan indítóokokkal, amelyek bennünket ben-