Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)

I. Könyv. Az Eucharisztia Isten legmagasztosabb műve

29

nek természetét és ismertető jegyeit. A válogatott, legszebb és legritkább csodák gyűjteményére bukkanunk itt. Vannak ezenkívül új csodák is, amelyek csakis ennek a titoknak sajátságai és hozzájuk hasonló sehol máshol nincs. Bámulatos az isteni Igének ez a találékony szeretete, amellyel mind mélyebbre és mélyebbre, szinte a semmi határáig ereszkedik le és rejti el önmagát a saját teremtményében: sőt naponkint ezerszer és százezerszer mintegy megsemmisíti. Azután az a mód, ahogyan tőlünk, bűnösöktől minden lépésnél tanácsot kérni látszik, ahogyan a mi szükségleteinkről gondoskodik, biztosítja javunkat és isteni fölségét csaknem megvetetté teszi csak azért, hogy elérje azt a célt, amelyet mi naponkint könnyelműen meghiúsítunk. Krisztus emberi teste mintegy lelke fölé emelkedik, de magához vonja istenségét és az egész Szentháromságot, amely őt, mint udvara és kísérete körülveszi. Végül a csodálatos teremtés és megsemmisítés titokzatos világának a hatalma, amelyet kiengedett saját kezéből és csaknem találomra olyan emberek tömegének kezébe helyezett, akik a legbizonytalanabb szellemi képességekkel és a legkülönfélébb erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek — ez az a festmény, amely az átlénye- gülés titkát ámuló szemünk elé állítja!

Ha valahol, hát akkor itt mondhatjuk Tertullianussal: „Semmi sem ad nekünk Istenről gyönyörűbb eszméket, mint az, hogy nem tudjuk megfogni; végtelen tökéletessége kinyilvánítja az embereknek, de el is rejti előlük egy és ugyanazon időben“. 2

2. FEJEZET.

Az isteni művek ismertető jegyei.

Lelki életünk számára nagyon fontos az, hogy Istenről tiszta fogalmat nyerjünk. Meglehetősen világos képet alkothatunk róla magunknak, ha minden elgondolható tökéletlenséget tagadunk vagy pedig, ha minden