Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
IV. Könyv. Az Oltáriszentség - Istenünk és Üdvözítőnk
292 gondoljatok arra, amit Jézus bennük, velük és értük tesz. míg a szentségi egyesülés tart. Hát még ha arra gondolunk, hogy millió és millió szívből a hála szava is előtöri Micsoda dicsérő és magasztaló kórus ez! Űrnap estéjén mennyivel kevesebb férfi gondolkodik már olyan világiasan, mint ezt tette reggel. Sok-sok gyermeklélekben még alig sarjadt ki a hit és most egy nap alatt erősebbé fejlődött, mint máskor egy egész éven át. Pedig milyen dicső dolog a hit növekedése a gyermekiélekben! Hiszen minden erősbbödés gyönyörű reményekkel kecsegtet az örök életre! Mit mondjak a mélyebb lelkekről, az önmegtagadó, bensőséges életet élő emberek leikéről? Azt hiszem, hogy a szentben már pusztán a hit gyakorlása — nem is beszélve a szerétéiről — olyan mély, fenséges és teljes egyesülést eredményez az Úr Krisztussal, amiről nekünk, egyszerű keresztényeknek tudomásunk sincs. És hány valódi szent, akik majd egykor az oltár magaslatára emelkednek, egyesült ma elragadtatással az Istennel, az életet, erőt adó titok által. A csendes kolostor lakóinak leikéből szüntelenül szállt ma az ima tömjénillata az isteni Jegyeshez. A hitből fakadó cselekedetek elegendők, hogy az összes pogány törzseknek megszerezzék a megtérés kegyelmét. A szeretet cselekedetei ki tudják engesztelni az istenkáromlás egész tengerét. Az Istennel való egyesülés indulatai megerősítették az egész Egyházat. Olyan vidéken is megsokszorozták életfenntartó erejét, amelyek távol esnek ezektől a kolostori celláktól. Ki tudja megszámlálni azokat a hivatásokat, amelyek ma kezdtek ébredezni, vagy ma teljesedtek be; a ma megkezdődött vagy teljessé lett megtéréseket; azokat az első ütéseket, amelyeket a bűnös szokásokra mértek; az erénygyakorlatokat, amelyek megkoronázták a jámbor elhatározásokat; a bűnöket, amelyekkel ma véglegesen szakítottak; vagy a vétkes szándékokat, amelyekkel ma felhagytak? Vagy meg tudnók-e olvasni, hány beteget világosított meg az isteni kegyelem a halálos ágyon?
