Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
IV. Könyv. Az Oltáriszentség - Istenünk és Üdvözítőnk
229 A Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatása példaképe ennek az első teremtésnek. A megváltás új kegyelme, amit az első ember bukása tett szükségessé, helyezte őt ezzel egysorba. De azt az irgalmasságot, hogy az ember előbb volt a kegyelem, mint a természet állapotában, — Jézusnak köszönjük. A teremtés mind a természet, mind a kegyelem tekintetében Jézus előrendelésében leli a maga eredetét. Olyan körülmény ez, ami minden mást fölülmúl. Szemléljétek az angyalok mérhetetlen seregeit, hierarchiájukkal, karaikkal és kapcsolataikkal együtt, s gondoljatok az isteni kegyelem tengerére, ami boldog lelkűkre kiáradt. Gondoljatok hatalmas értelmi tehetségükre, örvendező szeretetükre, tüzes buzgóságukra! Mint merülnek el az isteni kegyelem árjában, hasonlóan a forró nyári napon zivatar után vágyódó szomjas földhöz. S telve vannak az isteni kegyelem árjának bőségével. Egyes teológusok azt állítják, hogy mindenegyes angyal kegyelme különbözik a többiekétől; úgyhogy a földön a növények és virágok számtalan faja csak árnykép az angyalok sokféleségéhez képest. Örzőangyalunk, ez az égi fejedelem, aki e pillanatban is mellettünk áll, önmagában is egy igazi kegyelem-világ. S mit mondhatunk akkor Szent Mihályról, Szent Gáborról, Szent Ráfaelről, s arról az öt másikról, akik állandóan Isten trónja előtt állnak? Kíséreljétek meg kikutatni az angyalok kegyelmi világát, nemük, fokuk és sokféleségük szerint és néma csodálatba merültök. Gondoljátok el, hogy az égben vagytok abban a félelmetes pillanatban, amikor az angyalok megpróbáltatása végbemegy. Tekintsetek e népes világ nagyrészére, akiknek az örök dicsőség e pillanatban örökre biztosítva lett. Micsoda valódi kegyelemáradatok folynak e pillanatban lelkűnkbe, ha kinyitjuk azt midennek felfogására! Micsoda kegyelemáradat csap le a többi szellemekre