Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
III. Könyv. Az Oltáriszentség - az elrejtőzött Isten
201 szét egész birodalma, amiről látszik, hogy csak az ő tiszteletére létezik! Idetartoznak a szentek utánozhatatlan csodái és a fizikai világ pazar szépsége. Idetartozik a szenvedés titka a földön, különösen a kisdedeké és az olyan szerencsétleneké, akik elvesztették értelmük használatát. Ide az angyalok és emberek megpróbáltatásainak összessége. Idetartozik az utolsó ítélet pompája azok számára, akik jutalmukat éppen akkor kapják meg és akik már elkezdték örök pályafutásukat. Idetartoznak Szűz Mária rendkívüli kiváltságai; mindaz, ami Jézus Szent Szivében édes és kedves; ami a szentáldozás titkában olyan sokszor szívünkbe zárul. A szentségházban a szentségi élet egyetlen egy fél órája Isten dicsőségének többet ér, mint az angyalok és a szentek egész örökkévalóságon át tartó ima-órája; mert a Oltáriszentség maga az Űr Jézus, az élő Isten. Az angyalok különféle kara, akik azért gyűltek össze, hogy az imádás különböző cselekedeteit vigyék végbe, a szentek lelkei, megdicsőülve és a kegyelem által megtisztítva, ha sok-sok évszázadon keresztül aknázzák is ki értelmük és szeretetük fáradozásait, nem hozhatnak Istennek olyan hódolatot, mint az újonnan átváltoztatott Ostya már hozott neki, mielőtt a pap a híveknek imá- dásra felemelte volna. Valóban, Istenhez az egész világon egyedül méltó imádás az az imádás, amit az Oltáriszentségtől kap. Méltó hozzá, mert ameddig csak imádásnak nevezhető, hozzá hasonló és éppoly mérhetetlen, mint Ő. Öröm rágondolni, mekkora gyönyörűség e titoknak mélyébe hatolni. Már csak azért is, hogy újra és újra azt tapasztaljuk, amit már úgy is régóta tudunk: hogy e titok kimeríthetetlen. Az Oltáriszentség sokkal kedvesebb, mint amilyen gyűlöletes a bűn, és így Isten megsértett fölsé- gének állandó isteni, emberi és gazdag elégtételt hoz. Közben a legm. Oltáriszentség nem csak önmagában dicsőíti Istent, hanem oktat és tanít minket és arra kényszerít bennünket, hogy, bár tökéletlenül, de mégis csak
