Az ezerkilencszáz éves szentmise (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1934)
II. Dogmatikai rész
85 megszakította, akkor az engesztelés szentségeiben, a keresztség, bűnbánat és szentkenet formái alatt megadja vagy visszaadja a bünbánatos kérőnek. Ha megvan, fokozza és erősebben belevonja az embert az ő életébe. Különösen, mikor az élet új és teljesebb feladatai kezdődnek, hogy ott is képes legyen az ember megdicsőíteni az Elgondolót. így a bérmálásban a Szentlélek Űristen erőit adja, melyek a keresztény élettel járó harcokban megerősítenek. A házasság szentségében az új életadás hivatására lépő férfiút és nőt erősiti meg, hogy az új élet teremtésében Istennek méltó munkatársai lehessenek. Az egyházi rendben azoknak erőit emeli természetfeletti magaslatokra, kiket szolgálattevőinek választott. Ezekben a szentségekben külső formák alatt mintegy közvetítő csatornák által. A legfölségesebb szentségben, az Oltáriszentségben pedig nem közvetítő eszközzel, hanem közvetlenül a maga szent Istenemberségében hozza el végtelen erejét. Mert — bátran mondhatjuk, — erő a kegyelem ! Aki csak elméletben vagy szóban van Jézussal, — vagy még nem merte megfogni az ő kezét, mikor tettekhez fogott, — arról érthető, hogy fél a kegyelmet a szó értelmében erőnek mondani. Mert még nem tudja, mi az értelme. Pedig Jézus azért jön, hogy legyen és éppen mindennapi életünkben legyen természetfölötti élettörténetünk. Legyen bőségben, hogy erőit magunkba fogadjuk és felbuzogjon életütemünk. Van még a szentmisében két más jelentős vonatkozás is : kérő és hálaadó erő. c) Mikor Jézus áldozatát a kereszten bemutatta, az a nagy megdicsőítés igazában az ő igen-igen nagy kérése : Atyám, bocsáss meg nekik.1 Kérni annak a számára szokás, aki szűkölködik. Jézus nem magának kér. Neki mindene megvan. De látja, hogy az ember Isten nélkül szűkölköldik. Ezért bocsánatot kér neki... üdvösséget. A kérésben nagy indítóerő a szükség nagysága. Jézus nyomorúságunk legmélyére szállt közénk. Feje lett i Le. 23, 24.
