Az ezerkilencszáz éves szentmise (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1934)
I. Bibliai-történeti rész
26 együtt bemutatni egy szentmiseáldozatot és vele, mellette leélni egy hosszú áldozatos életet __Ó, ránézek az Isten ez egyszerű szolgájára és valami szent tisztelettel megint csak azt súgdosom : ..Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint“. A történelem folyamágyában. Az élet történelemben folyik le : a történelemben élet van. A történelmet nem halottasházban mutogatják, hanem ott találjuk az élet legbuzgóbb forrásainál. A történelem lüktetés, mozgás, élet, erő és energia. Ha ez nem így volna, akkor a földi vándorlás hasonló lenne annak az embernek rohanásához, aki befagyott tavon igyekszik keresztül, de érzi, hogy minden lépése alatt beszakad a jég : nincs ideje gondolkodni, még emlékeznie sem szabad elhagyott útjára : csak rohannia kell, ha nem akarja, hogy maga is ottvesz- szen. — A történelem nem ilyen rohanás : hanem biztos talajon való mozgás, ahol szabad visszatekintenünk, szabad az elmúlt eseményeken gondolkodnunk. Mi a történelem ? Patak, melynek van eredete és lefolyása : locsog benne az élet. Virágzó fa, melynek van gyökere és törzse : lüktet benne az élet. Elektromos villanylámpa, melynek van dinamója, telepe és vezetéke : feszül benne az élet. Kisebb-nagyobb események megindulása, fejlődése, új indulások és új fejlődések : tele élettel, színekkel. A szentmise története is vezeték, amely összeköti 1900 év távlatát : a kibuggyanó forrást a tengerbe ömlő patakkal, az elektromos központot az apró világító lámpákkal, a szentmise krisztusi alapítását (az utolsó vacsorát) a mai szentáldozat liturgiájával. Gyújtsunk világosságot, kapcsoljunk be apró lámpákat a vezeték hosszában : nézzük a történelem szentmiséit az egyes korok szentjeinek életében.
