Az ezerkilencszáz éves szentmise (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1934)

I. Bibliai-történeti rész

18

szén az egyiptomi határszélig. Nem messze a későbbi Jeruzsálemtől, éppen a Save völgyén kígyózik át a menet. Hajtják, terelik lassan a zsákmányolt barmokat és a foglyulejtett szolga-népséget. Legelői Ábrahám nógatja maga alatt méltóságteljesen öszvérét.

Ö a győztes vezér. Kodorlahomor királyt és szövetségeseit verte el csúnyán és űzte őket a legészakibb hegyeken túl. Mert testvérét, Lótot, aki a Holt-tenger alsó tájain lakott, rabláncra fűzték egész házanépével, minden vagyonával. Sőt, a kicsit feljebb lakó szomszédos két királyságra, Sodomára és Salemre is rátették zsákmányoló kezüket. Most Ábrahám ezeket mind felszabadította. íme, itt vonul előre a Save völgyének szép ölén. Győzelmi hírrel, nagy dicsőséggel.

Egyszerre csak szembe jön vele a két megsegített király, Sodorna királya és Sálem királya, Melkizedek. Fejedelmi díszben, ünnepi kísérettel közelednek Ábrahám felé, hogy megköszönjék neki felszabadulásu- bat és igazi barátságot kössenek vele. De ők nem csupán embernek köszönnek és hálálkodnak, hanem elsősorban Istennek. Tudták, hogy Ábrahám, az Isten fér- fia, nem saját erejével győzedelmeskedett, hanem az Űr volt vele. Úgy, hogy az ő hálájuk, köszönetük, győzelmi ünnepük egyenesen az egek mindenható Urának szól. Melkizedek egyúttal főpap is, az igaz Isten papja. Ő tehát kenyeret és bort hoz Ábrahám elé és azt bemutatja az igaz Istennek ünnepélyes hálaáldozatul az ellenségen kivívott fényes diadalért. Ábrahám harci dicsőségéért és a nép megszabadulásáért.

I. Melkizedek kenyér és bor áldozata is már tisztább tükörképe a szentmiseáldozatnak, amit Malakiás próféta szavai fényesen igazolnak.

Nézzük csak mégegyszer azt a megragadó jelenetet. Mi is történik itt a Save völgyében ? — Ábrahám, a győztes vezér jön övéivel, dicsőséggel, fönséggel. És elébe jön a felszabadult nép az ő fejedelmi képvise