1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

8

JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV.

Az első kiadvány 1833-ban jelenik meg. Eredeti dolgozatokat tartalmaz. 1835-ben jelenik meg a másik kiadvány és ettől kezdve minden évben egy-egy kötettel gazdagabb lesz a magyar irodalom. E munkák nagy része fordítás, de találunk szép számmal eredeti dolgozatokat is. A kritika nagyon kedvezően nyilatkozik róluk — hiszen minden tégla becses, melyet a magyar irodalom építéséhez összehoznak szorgalmas kezek.

Ebben az időben a magyar hittudomány irodalma nagyon szegény volt. Esemény számba ment egy-egy munka megjelenése. Nem csoda tehát, hogy az iskola kiadványaival sikert ért el és felkelti a magyar irodalom vezető férfiainak a figyelmét is. Többen levélben fejezik ki nagyrabecsülésüket (Toldy, Széchenyi), míg mások személyesen keresik fel az iskolát, hogy üdvözöljék (Vörösmarty, Garay). 1848-ig tizenöt kiadványt ad ki az iskola s a szabadságharc lezajlása után is minden évben megjelenik kiadványaival a nyilvánosság előtt úgy, hogy méltán írhatta Toldy Ferenc 1874-ki levelében : „mert uraim szembeszökő volt az egyesület sikere az irodalomban s ezáltal érdemessé tette magát nemcsak a vallás, hanem a haza körül is.“

1909-ig az Iskola 72 munkát adott ki. A „Munkálatok“ egyes részei külön is megjelentek s egynémelyik jelentős sikert ért el. (Pl. lefordítja az iskola 1847-ben németből Hepp János egyháztörténetét, mely 1861-ben már négy kiadást ért el.)

Az első kiadványokban több az eredeti dolgozat, később a fordításra adják magukat. Meglepő az az ügyesség, mellyel a fordítás anyagát, tárgyát választják meg. Minden munkájuk korszerű, a kor lelkiigényeinek kielégítésére szolgál.

A szabadságharc alatt az iskola tagjai is ott dolgoztak a csatatéren és az intézetet bezárták másfél évre. A megnyitás után újra életre kelti az iskolát a tettrevágyás. De Scitovszky hercegprímás — bizonnyára a kor hatása alatt — megváltoztatja az iskola eddigi címét és a „Magyar Gyakorló Iskolából“ „Egyházi Irodalmi Iskola'-t alakít. Az elöljáróság pedig, mivel az idegen nemzetiségű növendékeket is be akarták vonni az iskola körébe, a latin nyelvet egyenlővé teszi a magyar nyelvvel. Ez az intézkedés szembe találta magát a kispapság hazafias érzé-