1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

A MAGYAR EGYHÁZIRODALMI ISKOLA TÖRTÉNETE 1909-1930. 9

seivel. Ők a magyar nyelvet akarták elsősorban művelni s ezért elhatározták, hogy kiadványaikat is „Magyar Egyházirodalmi Iskola“ cím alatt fogják kiadni. így lett a „Magyar Gyakorló Iskolából: „Magyar Egyházirodalmi Iskola.“ Jelentőségét a magyar irodalomban kiadványaival csak fokozta, s irodalmi tényezővé küzdötte fel magát. Már mint ilyennek jár ki Toldy Ferenc szép elismerése, ki — mint írja egyik levelében — ott állott az iskola bölcsőjénél is és látta „egy új, szebb kort előkészíteni.“ Az iskola aztán élt, fejlődött a régi keretek között. Voltak rendes, tiszteletbeli, levelező és pártfogó tagjai. Később az utóbbi kettőt törölték s a kiadványok terjesztése végett részvényes és gyűjtő tagságot hoztak be helyette. A tisztviselői kar is sok változáson ment át s az elnök, jegyző, tárnok, írásjobbítók, jelentő, aljegyző, pénztárnok, nyomtatásjobbítók, pénztári ellenőr •és biztosság tisztségekből ma már nagyon kevés maradt fenn. Igaz, hogy a régieket újakkal pótolták a szükségnek megfelelően. így került be a tisztikarba a levéltárnok, később a titkár. A munka a heti gyűléseken folyt le és ez a szokás megmaradt a mai napig.

Mint minden egyesületnek, úgy a M. E. I.-nak is már a kezdet kezdetén számolnia kellett azzal, hogy törvényeket alkosson, mely a tagok jogait és kötelességeit szabályozza. Az első törvénykönyv 1851-ben készült, de fogyatkozásait nagyon is érezte az iskola működése folyamán. Itt is, ott is hangzanak el felszólalások és újabb törvényeket alkotnak és csatolnak a régiekhez. A törvénykönyv átalakításának munkája 1876-ban indul meg, mikor „Ernyei Lajos indítványára bizottság alakul egy új törvénykönyv megszerkesztésére. De a munka nem ment olyan könnyen, mint ahogy gondolták, úgy hogy a bizottság visszalépett a munkától.“ 1878-ban ismét hozzáfognak s a tervezet el is készül; új hivatalt állít fel a titkár személyében. De a törvénykönyv nagy vitára ad alkalmat. Különösen az iskola célját illetően nem tudnak a tagok megegyezni. Véner Pál az iskolából kizár minden profán irodalmat. A vita ügye az elöljárósághoz kerül. Czibulka Nándor spirituális igyekszik lecsillapítani a kedélyeket és kimondja : az iskola célja nem más, mint az intézet célja! Hogy a vita továbbra is el ne fajuljon,