1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

4

JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV.

Piros szívünket hozzuk messziről. Láncolj le minket az evezőkhöz,

A szent Hajót lángolunk mi vinni Közelebb új ezer esztendőkhöz.

S imád erejét aranymiséden Zengő szíveinkbe záporozzad szét,

Hogy lessük el és ivakodjuk át Erőinkbe az öröm ütemét . . .

Nehéz most nekünk örömütemre Evezni sötét tengeren éjjel,

Hol testvérárnyak letörve járnak,

S egymást búsitják most szerteszéjjel,

De Te vagy elől, Te partra szállva Viszed az Istent az őserdők mélyén S a megtalált lelkek hite világol Szent nyomodban a pogányság éjén.

Nagy Lelkipásztor, aranymiséden Intonáld, kérünk: ihletett hangon,

Utánad zengjük, mi a Glóriát Nyolcvan-egynéhány örömharangon . . .

Tépett fenyőkkel zúgó vén hegyek Sötét tengeren viharorgonák,

Városok, föld, víz, világ ünnepel S szeretnek, Atyám a magyar leviták . . .

Mészáros János.