1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
38 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. Szociális szakosztály. A szociális kérdés csaknem minden ágéra egyforma hévvel vetik magukat a tagok. Vannak, akik elméletileg boncolgatják a kérdéseket, vannak olyanak is, akik a gyakorlat terére lépnek és a lelkipásztor szemszögéből vizsgálják a dolgokat. A fesorolt dolgozatok legszebb apológiái a M. E. 1. eszméjének, mert ha semmi más célja nem is volna az iskolának, csak az, hogy felkeltse a tagokban az érdeklődést a lelkipásztori működés iránt s erre a maga erejével neveljen, már akkor is meg volna a létjogosultsága. Gyönyörű tükre ez a szakosztály az iskola lelkületének. „A szociáldemokrácia és a család“ viszonyát Schriffert írja le ; ugyancsak ő ismerteti tartalmas dolgozat keretében a gazdasági liberalizmus gondolatának történetét. A proletár munkásság lelkivilágát Sántha Pál festette meg igen ügyesen. Glatz Mihály a keresztényszocializmust és a demokráciát hasonlítja össze erkölcsi szempontból (P. ny.), Csik József a munkásnyomort Ítéli meg ugyancsak erkölcsi szempontból. (P. ny.) A marxismust Antal Vincze ismerteti, ennek népszerű cáfolatát Pollák Miklós adja. „A proletár ifjúság és a társadalom“ helyzetének vizsgálásával és bírálatával Valkony Ferenc foglalkozott. Iszak Károly a szabadkőművesség eredetéről, történetéről, hazánkban való elterjedéséről és felvételi szertartásairól mondott el érdekes dolgokat, Klementsics István az Üdvhadsereg történetét, szervezetét és alapszabályait ismerteti meg az iskolával. A szociális kérdés lényegét és fontosságát Takách János állítja a tagok elé. Foglalkozik az iskola a földművelő nép helyzetével, sorsával, bajávol is. Így Egerszegi Lajos „A földművelő osztály helyzete“ és Langmár Lipót „A földművelő osztály érdekeinek ápolása“ (P. ny.) c. dolgozatukkal igyekeznek a földműves népről tiszta képet nyújtani. Számos dolgozat meríti tárgyát a sajtó teréről is. Először Lajos Balázs hívja fel az iskola figyelmét a sajtóra. Nagy Dezső a sajtónak tömeghatását vizsgálja s a sajtónak a tömeg- pasztorációba való bekapcsolásáról szól. Körper Károly a vallásközömbösséget hozza összefüggésbe a sajtóval és erről
