1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
A MAGYAR EGYHÁZIR0DALM1 ISKOLA TÖRTÉNETE 1909-1930. 37 Tempfli István Boromissza Tibor szatmári püspökről emlékezik meg. Az irgalmas szívű Borromeai Szt. Károly életének és működésének1) ismertetésével Zitzmann Ferenc ragadja magával az iskola lelkét. Koczán B. Bellarmin bíboros emlékének hódol s a tagok elé állítja fennkölt jellemét s életének tanulságait a jövendő papokra alkalmazza. Néri szt. Fülöp kedves, vidám jellemével Herczku Mihály ismerteti meg a tagokat. Nagy hatást ért el Pántol Márton is „Assisi szent Ferenc aszkézise“2) című felolvasásával. Ügyesen domborítja ki szent Ferenc asz- kézisének evangéliumi jellegét s állítja össze lelkifejlődésének mozzanataiból életét. Simalcsik Gy. „Az egyház és az állam viszonyáéval foglalkozik, Huchthausen Lajos „Az egyház és az állam viszonya az iskolához“ címen ad tartalmas fejtegetést. Horváth József „Az iskoláztatás története hazánkban a XVI. századik“ címen köti le az iskola hallgatóinak figyelmét. Dubravecz „A Boldog- ságos Szűz és az egyház“ című munkájával aratott sikert. Eredetisége miatt megemlítjük Kováts Lajos munkáját, Sabáriától Szombathelyig ; ügyesen mutatja be a város fejlődését egészen a római kortól kezdve. A magyar Lourdes-ról, a máriapócsi kegyhelyről Herczku Mihály olvasott fel. Saját tapasztalatai alapján számol be a kegyhelyről, ismerteti a kegyképet, a könnyezéseket, melyeket a legkülönfélébb állású és vallású emberek tanúság- tételével igazol. Szép motívummal fejezi be dolgozatát : „Jézus könnyet hullatott Jeruzsálem felett, a szent Szűz könnyet hullat hazánk romlásán.“ A patrologiai szakosztályból, mely — mint említettük — a történeti szakosztályba olvadt be, alig akad egy-két értékesebb dolgozat. Kundiák ismerteti Tertullian Apologetikumát, Bürchner párhuzamot von Tertullian „Liber de oratione“ és Cyprian „Liber de oratione dominica“ című munkája között, Pakots a nők szerepét ismerteti az ősegyházban. (P. ny.) ') Mint jellemző esetet említem meg, hogy a szerző a kitűzött és neki Ítélt pályadíjat a M. E. I. könyvtárának adományozta. A nemes gesztusra a jelenlévő Saly pref. azzal válaszol, hogy a dijat 1000 koronáról 5000 koronára emeli, a bírálók fáradtságát 1000—1000 koronával jutalmazza, sőt a szerzőtől felajánlott 1000 koronát is ő ajándékozza az iskola könyvtárának 1923. XVII. r. gy. s) Pályázaton kívül a rektor úr 200.000 koronával jutalmazza.
