1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

SZENT IMRE HERCEG LEGENDÁJA ÉS A TÖRTÉNELEM.

167

pont teljesen Szent Imre hercegnek erre a magyarázatára van felépítve, egyedül csak ez tudja kielégítő magyarázatát adni Szent István itt leírt eljárásának. Ha tehát nekünk a következőkben sikerül beigazolnunk, hogy Szent István király Mórt — mert ő volt az, kit hétszer csókolt meg Szent Imre, — a későbbi szentet, Szent Imre vallomása alapján tette meg pécsi püspökké, akkor a csókjelenetet a maga egészében el kell fogadnunk. További feladatunkat tehát ennek bizonyítása képezi.

E fejezet szerves összefüggésben van az előzővel, melynek kiegészítő részeként tárul elénk. Gerince az egésznek az, hogy Szent István maga is meg akart győződni Mór szerzetes jámborságáról, kit először az esti csend megszegésére akart rávenni, majd alázatosságában tette kemény próbára. Ez a próbát derekasan kiállta, miért a szent király őt „nem sok idő múlva a pécsi püspökségre emelte.“

Szent István királynak ez az eljárása nem új előttünk. Tudjuk már máshonnét is, hogy nehéz próbának szokta azokat előbb alávetni, kiket a szentség hírében állóknak ismert, — így pl. Szent Güntert egy alkalommal arra készteté, hogy megszegje a böjtöt és egyék húst azon a napon is, amelyre ez böjtöt fogadott1) — s csak miután maga is megbizonyosodott jámborságukról, emelte őket magasabb tisztségekbe.

Perdöntőleg áll azonban e kérdésben előttünk Szent Mór pécsi püspöksége, mint történeti tény. Szent Mór 1021 körül került Pécs püspöki székébe. 1019-nél ugyanis nem mehetünk előbbre ezen idő megjelölésében, mert ekkor még Bonipert volt a püspök,2) sőt mivel Mór apát is volt egy rövid ideig,3) a legkorábbi időpont 1020. De Katona szerint arra sincs szükség, hogy 1021-nél későbbre tegyük.4)

Igaz, hogy eme megállapításunknak mintha maga Mór mondana ellen, midőn azt vallja magáról, 1010 körül még „puer scholasticus volt,5) ha pedig püspökkétevésekor csak az eh0 Dr. Karácsonyi János : Szent Gellért, Csanádi püspök, élete és művei. Budapest, 1887. 71. o.

®) Katona : Historia critica Tomulus 1. Pestint, MDCCLXXIX. 270. o.

3) Stilting János után Katona i. m. 269. o.

4) „nihil impedit, quominus oscula libata hoc anno (1020) collatum episcopatum sequenti constituamus“ i. m. 271—272. o.

‘) I. m. 271. o.