1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

SZENT IMRE HERCEG LEGENDÁJA ÉS A TÖRTÉNELEM.

163

Eddig csak — mondhatnám — madártávlatból láttuk, hogy van e legendában történeti elem, önként adódik most, hogy közelebbről is tegyük vizsgálódásaink tárgyává ezt a kis művet és kutassuk, mi hát a történelem benne s mi a tulaj• donképeni legenda. De erre már nehezebb a felelet. Maga a kérdés eddig még igen mostoha bánásmódban részesült történészeink részéről. Éppen ezért nagy szolgálatára lenne nemcsak a Szent-Imre-irodalomnak, hanem magának a történelem- tudománynak is, ha valaki behatóbban is foglalkoznék e kérdéssel s biztossággal megjelölné, hol a történelem és legenda érintkező pontja, illetőleg hol végződik ez és hol kezdődik amaz.

Az alábbiakban néhány gondolattal megpróbáljuk ugyan az életiratnak ilyetén való igazolását is, de ez távolról sem akar a kérdés részletes kimerítése lenni, inkább csak szerény tapogatódzás s ez is csak néhány közismertebb és jelentősebb mozzanatra vonatkozólag. Maga a legenda nyolc fejezetből, illetőleg részből áll.

1. Bevezetés, mely az Intelmek könyvében lefektetett 10 fejezetnek adja szép egymásutánban tartalmi megjelölését.

2. Szent Imre imádságos, bűnbánó lelkének s jámbor életének rajza rövid történeti visszatekintéssel a magyarok pogány korára és megkeresztelkedésére.

3. A Pannonhalmán lejátszódottak első fele : a csókjelenet.

4. Az itt történtek második része : Mór szerzetes erényeinek próbetétele, végül felmagasztalása.

5. A veszprémi szüzességi fogadalom tevés és ennek titok- bantartása.

6. Szent Imre házassága, a házasságban is megőrzött szüzességének magasztalása, majd ennek a herceg halála után neje és szolgája révén való kipattanása.

7. Szent Ozséb látomása Szt. Imre mennybeviteléről.

8. A súlyos bűnös Konrád lovag bűnbánata, a bűneitől való szabadulás csodás módja. Befejezés : Szent Imre szenttéavatása.

Mivel e pontok közül a 3—6 a szélesebb körökben is isii*