1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

144

JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV.

lehessünk, mint ő; szivet akart, hogy szívünk követhesse.“ Jó, hogy van egy Szív, „melyben úgy lakott az Isten, mint senkiben még soha, melyet úgy hangolt a Lélek, mint senkit még soha“» (E. V. F. 340—341.) Közel jött hozzánk, hogy megértsük ; hogy meghalljuk a Szívé-dobbanását, hogy tágranyilt szemekkel kiálthassuk : „Szíve van, igazi véres emberszíve. » . Ragyogó Istenkapunk, ahonnan egy ölelésnyire sincs a Végtelen“. (É*. V. F. 267.) Ebben van a szeretet nonpluszultrája. hogy könnyűvé tegye számunkra megszeretni, megismerni az Istenségét. „Ha valaki tudni akarja, kogy ki volt Krisztus, nézzen a Szívébe. Ha munkáját ismerni, méltatni akarja, kérdezze meg a Szívét, mely e munkát neki sugalmazta“. (É. V. F. 251.) Krisztust megérteni csak a Szívén keresztül fogjuk, mert emberi mivoltunkhoz ez áll legközelebb. „Jézus emberségének szent titkaiba is csak úgy hatolunk be eleven érintkezéssel, ha közvetlenül Szívébe, s e Szívnek szeretetébe, vágyaiba, küzdelmeibe, szenvedéseibe merülünk. Csak akkor lesz nekünk nyilvánvaló, csak akkor kezdjük igazán érteni, ki az a Jézus és mi az a Jézus nekünk.“ (É. V. F. 251.)

Ha tovább vizsgálódunk, Jézus Szívének más motívumait is megtaláljuk. Nemcsak ember lett értünk, hanem ebben a a szeretetben odáig ment, hogy Szívét értünk megnyitni engedte. Ez a seb tanúbizonysága szeretetének. Elfolyt a vére, a szent- séges, isteni vér, s noha elég lett volna csak egy cseppje, hogy megváltassunk, Ő mégis bőven ontotta, mert végtelenül szeretett. Ezáltal végbevitte a legnagyobb tettet, a megváltást.

„E Szívből források törtek elő, hogy a világot minden bűntől tisztára mossák.“ (É. V. F. 286) Az emberiség koromsötét éjszakájába szeretetének fénylő fáklyáját ragyogtatta . . . „A bűnt befogta a jónak lélekszántó ekéjébe.“ Szívében lobogott „az életmentő szentség, a bűnös embersorsért halálba induló tüzes irgalom.“ (É. V. F. 285) Szívében lépett „a jóság hatalma győzelmesen a rossz elé.“

S ezt két hegyen vitte végbe . . . Azóta szent e két hely nekünk. Az egyik a Golgota, a másik az Olajfák hegye. „Amaz a legfeketébb emberi gonoszság felvonulása, emez a jónak napvilágos diadala. Két hegyorom kellett hozzá, elhült, elporlott